Szakasz hossza: 28,9 km
Időjárás: vátozóan napos-felhős, 23°C, szép őszi idő
Szakasz jelzettsége: gyér jelzések, nulla db tábla, jó távcső, GPS erősen ajánlott
Szakasz jellege: végig nyílt terep, legelőkkel, szántókkal, kisebb erdőfoltokkal, egykori Bocskai birtok emlékei
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Hencidáról indul utunk, ahol a piactér közelében, egy kis élelmiszerüzletben találjuk a kéktúrabélyegzőt. Kb. 1 km-es kitérővel jutunk vissza a kékre, déli irányban, a település szép református temploma mellett elhaladva. Keleti irányban hagyjuk el a falut, egy hídon kelve át a Berettyó felett, majd nemsokkal ezután le is térünk a műútról déli irányban és földúton folytatjuk tovább utunkat. Egy hangulatos tölgyes erdőfoltot követően nyugati, majd ismét déli irányban haladunk. A térképünk egy nagyobb kiterjedésű horgásztóra és pihenőre hívja fel a figyelmünket, de a tó mára már teljesen feltöltődött, a pihenőhely pedig, fából lévén, teljesen elkorhadt. Nem messze innen hangos gépekre, teherautókra figyelünk fel, melynek oka az éppen épülő Debrecent Nagyváraddal összekötő autópálya kivitelezése. Át is kelünk rajta, így értelemszerűen a jövőben nyomvonalváltozás várható az AK ezen szakaszán. A Kis-Körös vonalát elérve keleti irányba fordulunk és Bojt községig végig annak kanyargós medrét követjük, hol beszántott földön, hol térdig érő fűben. Bojtra érve, a kék gyorsan el is hagyja azt keleti irányban, de aki a Haranghy György emléktúrát is teljesíteni óhajtja, annak pecsételnie kell az aprócska településen(bolt, kocsma, stb.). Megéri egyébként tenni egy kanyart a faluban, hiszen a központban áll egy 1680-ban épült templom is. Bojtot elhagyva ismét a Kis-körös vonalát követjük, jelzés persze nem sok akad, figyelni kell nagyon. Kb. 3 km után érjük el Nagykerekit, mely már az egykori Bocskai uradalom része volt. Meg is található itt a Bocskai várkastély, melyet Bocskai István óta jópárszor újjá is építettek klasszicista stílusban. Impozáns látvány, ma múzeum működik benne, mely hétvégén sajnos nincs nyitva. Itt őrzik a kéktúrabélyegzőt is, de így csak hétköznap elérhető. Szerencsére a Nagykereki Diszkontban van egy másik bélyegző is, ez hétvégén is hozzáférhető. Keleti irányban hagyjuk el a települést, mire szemünk előtt páratlan panoráma tárul fel: a román-magyar államhatár közelsége miatt jól látható innen Nagyvárad, illetve az azt környező dombok, hegyek, települések. Néhány km után ismét keresztezzük az épülő autópályát, majd fás pusztán folytatjuk tovább utunkat. Itt kb. 150 méterre meg is közelítjük a határt, majd egy éles kanyarral ÉNY-i irányba fordulunk Kismarja felé. A települést elérve két helyen is bélyegezhetünk. Az egyik egy kocsma(hétvégén is nyitva), a másik pedig a nagyon szép kismarjai templom, ahová fogalmam sincs, hogyan lehet bejutni. A települést északi irányban elhagyva még egy nagyon szép várdombra lehetünk figyelmesek, melyen a Bocskaiak földvára is állott. Állítólag itt töltötte gyermekéveit a későbbi fejedelem, Bocskai István is. Ma már csak egy székelykapu és egy hajdú vitéz szobra díszíti azt. Felkaptatunk a Berettyó töltésére és Pocsajig már azt követjük, legelésző birkanyájak, marhacsordák mellett elhaladva. Egy hídon átkelünk ismét a Berettyón, majd innen nem messze találjuk a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegző dobozkáját egy kerítésre szerelve. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|