Szakasz hossza: 26,8 km

Időjárás: 24°C, napos, tiszta, őszi idő

Szakasz jelzettsége: változóan jobb-rosszabb, van egy-két figyelős szakasz

Szakasz jellege: változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást

Egyéni benyomások, tapasztalatok: A gádorosi Trófea Sörözőből indul utunk (alternatív pecsételőhely Eperjessel egyetemben) ideiglenesen a kék kereszten. Kb. 1 km-nyi menet után térünk rá az országos kék vonalára, Eperjes irányába fordulva. Kb. 5 km hosszú egyhangú "aszfaltozás" kezdődik itt, egy viszonylag sűrűn betelepült tanyavilágon keresztül. Eperjesre érkezve a Koccintó sörözőben találjuk a kékpecsétet. A rendezett kis faluban nem sok látnivaló akad, gyorsan tovább is haladunk, északi irányban elhagyva azt. Hosszú-hosszú km-ek következnek földutakon vándorolva, romos tanyaepületek, szántók, helyi jelentőségű védett területek, fás-füves puszták mellett, mire Józsefszállás környékén feltűnnek a távolban Szarvas városának magasabb tornyai. Innen még újabb jópár km a szarvasi reptér és a Kákai főmajor nagy kiterjedésű telepe, melynek udvarán halad keresztül a kék. Nem messze a teleptől rátérünk a szentesi út forgalmas aszfaltjára, hogy végre, kb. 20 km-nyi nyílt terep után megérkezzünk a Holt-Körös és a Bikazug nagyon szép, erdős vidékére. Több helyen érdemes kiterőt tenni az útról a folyó vadregényes, romantikus hangulatú partjára, ahol számtalan, fák között megbúvó, hangulatos kis üdülőépületre, faházakra, horgászstégekere lehetünk figyelmesek ( a környék igazi horgászparadicsom!!). Végül 26,8 km megtétele után érkezünk meg a gyönyörű, erdei környezetben felépült (Annaliget) Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóközpontjába, ahol a bejárat falára szerelt dobozkában találjuk a szakasz lezárásához szükséges kéktúrapecsétet. Az épületben érdemes megtekinteni a szépen, gazdagon berendezett, a nemzeti park területeit, elővilágát, történelmét bemutató múzeumot, valamint érdemes jegyet váltani az állatparkba, melynek területén fekszik a szépen helyreállított(ma a KMNP igazgatóságának helyet adó) Csáky kastély is.

Szakasz hossza: 34,5 km

Időjárás: 16°C, kezdetben napos, tiszta, őszi idő, délután szakadó eső

Szakasz jelzettsége: jól jelzett szakasz, de van egy-két figyelős szakasz

Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást

Egyéni benyomások, tapasztalatok: A szarvasi KMNP látógatóközpontjától, az Anna-ligettől indul utunk(pecsételőhely!!) a szépen parkosított Erzsébet-ligeten keresztül haladunk tovább, majd átkelünk a 44-es főút hídján is, ahol pazar látvány tárul elénk, a holt-körös partján elterülő Szarvas látképe. Kis utcákon vezetnek tovább a kék jelzések, mígnem elérjük a Történelmi emlékutat, mely lényegében holtág töltésén végighúzódó kopjafa-park(minden kopjafa egy-egy emlékezetes korzsakot jelképez a magyarság múltjából). Az emlékút végén találunk egy szélmalom-emlékművet, mely a történelmi Magyarország mértani közepét jelöli(innen ismét szép kilátás nyílik a holtág nagy kanyarjára, a szemben elterülő arborétum színpompás növényzetére és a fák között csendesen megbúvó üdülőházakra). Néhány km megtétele után válaszút elé érkezünk. Régen itt továbbhaladt egyenesen a kékjelzés, de pár éve már elterelték a nyomvonalat és egy éles balkanyarral haladt tovább a kék. Érdemes pedig továbbhaladni a régi nyomvonalon, mivel nem messze innen érjük el a Halásztelki tanösvényt rejtő, páratlan szépségű és szinte érintetlen, nagy kiterjedésű ártéri erdőt. Itt táblák kalauzolnak és informálnak minket az ártérben. Visszatérve a kékre, nemsokára elérjük a hármas-körös partját, melynek túlsó oldalára komppal juthatunk át. Innentől kezdve hosszú-hosszú km-eken keresztül követjük a folyó szeszélyesen kanyargó töltését, valamint annak árterében elterülő, nagy kiterjedésű erdőt, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Hortobágy-Berettyó fölötti árvízkapun áthaladva érjük el a Peresi műutat, valamint néhány km megtétele után a Peresi bemutatóházat(pecsételőhely!!!), ahol a környék állat- és növényvilágát bemutató kiállítást, valamint egy 1900-as évek elején üzembehelyezett gőzgépszivattyút tekintehtünk meg. Innen visszatérünk észak-keleti irányban a Hortobágy-Berettyó töltésére, ami már elvezet minket utunk végcéljához, Mezőtúrra(a pecsételőhely a Fazekas múzeum)

Szakasz hossza: 36,1 km

Időjárás: 20 °C, változóan felhős-napos

Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz

Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást

Egyéni tapasztalatok, benyomások: Mezőtúr belvárosából indul a szakasz. Elvileg a Túri Fazekas Múzeum őrzi a kéktúra bélyegzőjét, de annak igen rövidke nyitvatartása miatt(10-12h, 14-16h) nem sok esélyünk van a hivatalos pecsétet a füzetünkbe ütni, megtehetjük pl. abban a COOP üzletben is cégesbélyegzővel, melynek falán van elhelyezve a városon áthaladó 47 szélességi kör tiszteletére készített emlékmű. Innen a kék gyorsan kivezet minket a városból, ráterelve a Hortobágy-Berettyó gátjára, mely itt tószerűen kiszélesedik. Igazi csodavilág veszi itt kezdetét. A térkép alapján monoton, unalmasnak tűnő hosszú-hosszú gátmenet valójában egy rendkívül változatos, látnivalókban, elővilágban nagyon gazdag vidék. Szélesebb-keskenyebb kiterjedésű ártéri erdők, hatalmas famatuzsálemekkel, végeláthatatlan nádasok, zsombékosok, mocsarak, itt-ott felröppenő vízimadarakkal, őzekkel, túzokokkal, mindez az igazi puszta látványával háttérben. A túrkeddi-hídat követően a Körös-Maros Nemzeti Park területére érünk egy hatalmas kiterjedésű ártéri erdővel keződően. Többször érdemes letérni a mellettünk töretlenül kanyargó folyó partjára, mely fölé kupolaszerűen zárulnak az erdő sűrű lombjai, nehéz ennél idillibb környezetet találni a nyugalomra és pihenésre. Az erdő széléhez érve a folyó hatalmas omegákat írva le halad tovább útján. Innen nyílttá válik a terep, északon az Ecsegi pusztával határolva. Az egyik folyókanyarulatban Balogh János egykori akadémikus, világjáró síremléke bújik meg szerényen, aki e környék szülötteként végső akaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra. Innen már lassan feltűnnek Ecsegfalva távoli tornyai, több, mint 36 km-es utunk végét jelezve. A falu helységnévtábláját elhagyva, bal kéz felől, egy információs táblára szerelt dobozban találjuk a szakasz végét lezáró kéktúra pecsétet. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum (Békés megyében)"

Szakasz hossza: 15 km

Szakasz jellege: Kissé egyhangú szakasz, végig nyílt terep(nyáron megfelelő napvédelem erősen ajánlott), jellegzetesen pusztai környezet és élővilág, a fokozottan védett réhelyi Túzokrezervátum területén halad keresztül

Időjárás: 28°C, túlnyomóan napos, száraz terepviszonyok

Szakasz jelzettsége:kiválóan jelzett szakasz, a jelek végig jól követhetők, eltévedni szinte lehetetlen

Egyéni benyomások, tapasztalatok: A Hortobágy-Berettyó partján indul a szakasz a gátőrház előtti információs táblára szerelt kéktúrapecsételő dobozkától. Déli irányban halad végig a jelzés az Árpád-korban is lakott, egykor Ecseg névre hallgató a megszokottól eltérő, szokatlan településszerkezetű falucskán. Nem sokkal a település határától rátér a jelzés az 1970-es évekig működő vasút egykori töltésére. Kissé egyhangú kilométerek következnek az ecsegi pusztán keresztül, gazdag madár- és állatvilágot sejtetve a viszonylag nagy gyakorisággal előforduló, legelésző őzek, fel-felröppenő kanalasgémek, kócsagok, sasok, ölyvek képében. A Réhelyi-erdőhöz közeledve egyre elvadultabb az ösvény, helyenként akár embermagasságú növényzettel, ottjártamkor, egy kközelmúltban pusztító viharnak köszönhetően rengeteg kidőlt és derékbatört fákkal, amelyek kerülgetése igencsak megnehezíti az erre túrázók dolgát. A réhelyi erdőhöz érve a jelzés hirtelen nyugatnak fordul a műút irányába(FIGYELŐS SZAKASZ!!), rá is tér arra néhány száz méteren keresztül, majd ismét keletnek fordul, és végül északi irányból közelíti meg a Réhelyi Túzokrezervátum hatalmas kiterjedésű fokozottan védett területét és az ott felépült impozáns látogatóközpont épületegyüttesét és bemutatótelepét. Érdemes itt eltölteni legalább 2 órát, megtekintve a kiállításokat és a kb. 1,5 km hosszú réhelyi tanösvényt. Pecsételőhely!! A kéktúrapecsét a Látogatóközpont épülete előtti információs táblára van szerelve. A rezervátumot magunk mögött hagyva egészen Dévaványáig követjük a régi vasút nyomvonalát, kb. 7 km után megérkezve a dévaványai vasútállomásra, amely a hivatalos pecsételő hely(a váró falára szerelve). A FOTÓK MEGTEKINTHETŐK A "Fényképalbum (Békés megye)-BEN.

Szakasz hossza: 19,2 km

Időjárás: 29°C, túlnyomóan napos, száraz idő

Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, de a vonalvezetés együrtelműsége miatt szinte lehetetlen eltévedni

Szakasz jellege: tipikusan délkelet-alföldi táj: puszta, legelők, ligetes erdők, napraforgó- és gabonatáblák, délibáb

Egyéni tapasztalatok, benyomások: A dévaványai vasútállomásról indul az utunk(pecsételőhely!!). A kék itt egy északi kisutcán hagyja el a települést, semmit nem mutatva abból az itt áthaladónak, ezért én javasolnék egy kis kitérőt a városközpont felé. Egy kellemes, vidékiesen nyűzsgő szép, alföldi kisvárost ismerhetünk meg így, szép fekvésű templomaival, történelmi épületeivel, emlékművekkel. Érdemes megtekinteni a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát bemutató Berecki Imre Helytörténeti gyűjteményt. Ezek után visszatérünk a kék jelzésekkel festett Szeghalmi utcára, keleti irányban folytatva utunkat. Egyhangú kilométerek következnek, számtalan gazdaság, legelésző állatok, felröppenő sasok mellett elhaladva, mire megérkezünk a Folyás-ér nevezetű helyre, mely egy nagy kiterjedésű, sűrűn benőtt, hangulatos erdősáv, gazdag madár- és vadvilággal. Érdemes itt lepihenni egy órácskára az erdő hűvösében, erőt gyűjtve a hátralévő több, mint 10 kilométeres nyílt terepen haladó szakaszra, ahol nem sok árnyékra van lehetőség. Az erdősáv túlsó olalán déli irányban folytatódik tovább az út, ahol a sűrű erdő ligetes-fás társulásba vált át. Nagyon hangulatos, szép szakasza ez a távnak, színes virágtengerrel az erdő előtti réteken. Kelet felé pillantva Szeghalom tornyai tűnnek fel, számos kunhalommal az előtérben. Ezután hatalmas kiterjedésű napraforgómezők mellett elhaladva érjük el a karcagi út hangulatos, fákkal, bokrokkal szegélyezett, sétányszerű szakaszát, mely végül bevezet minket Körösladányba, a vasútállomáshoz, mely pecsételőhelyként, utunk végét jelenti. A készült fotók megtekinthetők a FÉNYKÉPALBUM(BÉKÉS MEGYE)-BEN.

Szakasz hossza: 30,1 km

Időjárás:18°C, változóan felhős-napos, száraz

Szakasz jelzettsége: Változó, közepesen és gyengén jelzett szakaszok váltják egymást(Távcső, vagy túraGPS nagy segítség lehet)

Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást

Egyéni benyomások, tapasztalatok: A körösladányi vasútállomásról (pecsételőhely!!!) indul a szakasz. Inenn kis utcákon keresztül jutunk el Körösladány szép, rendezett központjába, ahol a parkot és a (ma iskolaként működő) Wenckheim kastélyt megtekintve rátérünk a Sebes-Körös vadregényes, festői környzetben haladó töltésére. Itt több alkalommal is érdemes kitérőt tenni a folyó itt-ott fölbukkanó holtágaihoz, páratlanul szép, lenyűgöző élményt adnak, igazi kis édenkert ez a környék. Érdemes itt még egy pár száz méteres kitérőt tenni a körösladányi duzzasztóhoz is. Kb. 10 km megtétele után jutunk el a Vidratanya szépen kialakított épületéhez, mely egy hangulatos étterem és panzió egyben, medencével, hangulatos faházakkal fölszerelve, mellesleg szakaszunk soron következő pecsételőhelye!!! Innen tovább haladva egy erdőn keresztül visz utunk, melyet újabb kb. 10 km-en keresztül pusztai táj követ, végig az erdő határán haladva. Az út végül ismét visszakanyarodik a fák közé eljuttatva minket a Mágori Emlékhely gyönyörűen kialakított parkjába. Érdemes rászánni egy-két órát a hely körbetekintésére, őskori és középkori leleteket bemutató múzeum, szoborpark, tanösvény és szabadidőpark található itt, ezenkívül akár éjszakai szállást is kaphatunk itt. A pásztorok szállásánál kaphatunk újabb pecsétet az igazolófüzetünkbe. Innen még bő 4 km szakaszunk végcélja, a vésztői vasútállomás, ahol váróterem falára szerelt pecséttel zárjuk 30,1 km hosszú szakaszunkat

Szakasz hossza: 22 km

Időjárás: 33°C, napos, száraz idő

Szakasz jelzettsége: Változó, közepesen és gyengén jelzett szakaszok váltják egymást(Távcső, vagy túraGPS nagy segítség lehet)

Szakasz jellege: Jórészt nyílt terep, kevés árnyékkal, a szakasz egy része kiterjedt tölgyesen keresztül vezet. A szakasz végén több helyen rálátással az Erdélyi-szigethegység egyes vonulataira(Béli-hg.)

Egyéni tapasztalatok, benyomások: A vésztői vasútállomásról indul a szakasz(pecsételőhely!!!), innen kis utcákon keresztül jutunk ki a Főútra, melyről hamarosan letérünk egy szépen kialakított horgásztó felé, innen ismét kis utcácskákon kanyarogva hagyjuk el a települést. Figyelős szakasz, nem mindig egyértelműek a jelzések, a főúton, pedig csak egy-kettő akad belőlük. A Holt-Sebes-Körösön átkelve vasút keresztezi az utunkat, melynek oszlopaira van felfestve végig a jelzés, de nekünk nem itt, hanem az őt kb. 20 méternyire követő földúton kell továbbhaladnunk. Egyhangú szakaszt követően(gabonatáblák, kukoricaföldek, napraforgómezők, stb.) érjük el Okány kicsiny települését, melynek pecsételőhelye a Holt-Sebes-Körös hídja előtti Soma Söröző. Innen egy félreeső kisutcán halad tovább a kék, de érdemes kerülőt tenni a település központja felé, mely tetszetősen rendezett, szép épületeivel, templomaival. A települést elhagyva ismét egyhangú szakasz következik, csak néha-néha adva árnyékos helyet a mezőgazdasági táblák, földek között. A szakasz egyhangúságát egy kiterjedt tölgyes töri meg, melynek hűvöse a nyári 30-35°C-ban igen jól tud esni. Az utunkba akadó számtalan vadles értékes, vadban gazdag területről árulkodik. Az erdőséget elhagyva, az utolsó 4-5 km ismét egyhangú szakasz, bár az itt-ott felbukkanó zsadányi templomtorony némi erőt adhat, célunk végét sejtetve. A szakasz ezen részén töbször rálátás nyílik a Béli-hegység messze kéklő vonulataira. A fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megye)"-ben.

Szakasz hossza: 21km

Időjárás: 28°C, túlnyomóan napos, száraz terepviszonyok

Szakasz jellege: nagyon szép, jellegzetesen pusztai, vízparti táj, erdőfoltokkal, szántókkal, helyenként rálátással az Erdélyi-szigethegység kiterjedt vonulataira, gazdag madár(vízi és ragadozó)-, és növényvilággal

Szakasz jelzettsége: az útvonal nagy részén jó, kivétel ezalól a "nyílt pusztás" szakaszok, ahol két jelzés között akár 500 méternyi távolság is lehetséges, ezért egy jó távcső FELTÉTLEN legyen kéznél

Egyéni benyomások, tapasztalatok: Nagyon szép vidék, de kifejezetten száraz időben javasolt, mert egyes részein kiadósabb csapadék után szinte járhatatlanná válik. Kellemes ütemben váltogatják egymást a nyílt puszta és a zárt erdősebb szakaszok, lehetőséget adva a melegebb időkben az enyhülésre. Zsadány felől indulva egy szántó után vízparti erdős szakaszon folytatódik az út a Toprongyos-Korhány-csatorna partján. Nagyon kellemes szakasz, gazdag növény-és állatvilággal, madaraktól, békakurutyolástól hangos. A következő szakasz (már a Körös-Maros Nemzeti Park területén haladva) nyílt terep, térdig érő fűben, kisebb bokrok, fák között, kócsagok tekintetétől kísérve a Kisvátyoni-tanösvény része. A haladást nehezítik a terepviszonyok, a talaj nagyon egyenetlen, helyenként igen komoly gödrökkel, földrögökkel. Jelzés alig akad, a távcső nagy segítség lehet. Érdemes "toronyiránt" követni a már távolban föltűnő madármegfigyelő tornyot a Begécsi-tavak partján. Félúton az út betér egy mindkét oldalról kökénybokrokkal szegélyezett, alagútszerű ösvényre, melyet már csak követni kell egészen a toronyig. A madármegfigyelő toronyból szép kilátás nyílik a halastavak élővilágára és a távolban a Bihar- és Béli-hegység vonulataira. Innen ismét nagyon szép, nyílt terepen, a vátyoni pusztán haladunk, váltakozva a Csillag-laposi erdő háborítatlan sűrűivel. Nagyon "figyelős" szakasz, könnyű eltévedni(TÁVCSŐ!!). Ha sikerül a jelet végig kövessük, Geszt előtt egy elvadult, alig járt erdőszakaszon haladunk tovább, helyenként derékig érő aljnövényzetben. Egy földútra érve, arról hirtelen letéréssel a geszti régitemető területén találjuk magunkat, ahol már azonnal szemünkbe tűnik a Tisza-kripta gyönyörű épülete és az azt körülvevő "tölgyes-park". Igazán áhitatos és tiszteletet parancsoló élmény a közel százéves sírok között lépkedni. Nem messze van ide a Tisza-kastély épülete, ami hivatalos kéktúrapecsételő hely(a kastélyban működő iskola gondnokának az irodájában), és a parkjában található az egykori tanító, Arany János aprócska lakja is, mely ma irodalmi emlékmúzeumnak ad otthont. Innen a Vad-kert és a Begécsi puszta felé vesszük az irányt, kb. másfél órát egyhangú kukoricások, napraforgómezők, gabonaföldek között haladva. Magunkbaszállásunkat, elmélkedésünket, mélyenszántó gondolatainkat gyakran terelik el, sasok, ölyvek, gémek, kócsagok felemelő látványa. Egy nagyon hangulatos, bujazöld környezetben kanyargó csatornán átkelve a Begécsi-tavak közt haladó, keskeny ösvényre érünk, melynek elején tábla figyelmeztet arra, szigorún védett területen kelünk át, az útról bármely irányban TILOS! a letérés. Itt ismét gyakran fejünk fölött átrepülő vízimadarakra, kisebb ragadozómadarakra lehetünk figyelmesek, valamint az ösvény mentén felállított vadlesekre mászva, nagyon szép kilátás nyílik a keleti irányban elterülő magasabb hegyvonulatokra. A Nagyszíki-hídhoz érve az utolsó néhány kilóméter már viszonylag eseménytelen, egyhangú gabonatáblák, kaszálók közt halad, elérve déli irányból Biharugra nagyon hangulatos, szép települését, ahol a gyönyörű református templom mellett elhaladva a Makk Hetes Sörözőbe vezet az utunk, ami a hivatalos pecsételő hely. Érdemes itt még felkeresnünk az egykori biharugrai író, Szabó Pál emlékházát, ahol többek közt a még mindig érintetlenül, eredeti állapotában hagyott dolgozószobáját is megtekinhetjük. A FOTÓK MEGTEKINTHETŐK A "Fényképalbum(Békés megye)"-BAN.

Szakasz hossza: 17 km

Időjárás: 32°C, túlnyomóan napos, száraz terepviszonyok

Szakasz jellege: Nagyon szép szakasz, vízparti és pusztai jellegek váltják egymást, több helyen szép, átfogó panorámával az Erdélyi-szigethegység kiterjedt vonulataira, végig nyílt terep(nyáron megfelelő napvédelem erősen ajánlott) 

Szakasz jelzettsége: Kiválóan jelzett szakasz, a jelzések végig nagyon jól követhetők, eltévedni szinte lehetetlen 

Egyéni benyomások, tapasztalatok: A szakasz kezdete kissé egyhangú, 4-5 km-nyi "aszfaltozás" a Makk Hetes Sörözőből indulva(pecsételőhely), de a Madárvártához vezető leágazást követően egyre vadregényesebb a táj hangulata. Az egyetlen jobbos földútleágazásnál érdemes letérni, és körbenézni a már aszfaltútról is jól látható madármegfigyelő torony tetején, ahonnan szép kilátás nyílik a biharugrai-halastavak gazdag madár- és növényvilágára. Innen nem messze érjük el az aszfaltút végén Szilaspuszta csodás vidékét. Lélegzetelállítóan szép panoráma nyílik innen a romániai Királyerdő, Bihar-hegység és Béli-hegység nem is oly messze kéklő, kiterjedt vonulataira. Innen észak felé vesszük utunkat a Trianoni gáton, mely kb. 100 méterre követi Románia határvonalát, ezért nagy valószínűséggel kell számítani rendőri jelenlétre, igazoltatásra. 6,6 km után érünk Körösnagyharsány szebb napokat is látott kis településére, ahol pár száz méterre le kell térni a kékről, hogy a kocsmában, ahol a pecsétet őrzik, pecsételni tudjunk. Ide visszatérve, gyorsan keresztül is vezet minket a kék a csendes településen, a falu végében az egykori vasútállomással, mely a 2000-es évek óta nem működik és csak a tábla jelzi számunkra, hogy valaha itt vonatok közlekedtek Nagyvárad felé. Innen már nem messze érjük el a Sebes-Körös töltését, melyről érdemes lelátogatni a kristálytiszta vizű, fákkal körbevett folyó vizéhez egy félórányi kis pihenőre, mely igazi édenhez hasonlító környezetével gyorsan elfeledteti a mögöttünk hagyott kb. 14-15 km fáradalmait. Kellő feltöltődés után gyorsan elérjük az 1928 óta meglévő Tisza István hidat, melyen átkelve érünk Körösszakál településre, a Forca Milan Söröző felé véve utunkat, beütve igazolófüzetünkbe a hivatalos kékpecsétet. A FOTÓK MEGTEKINTHETŐK A "Fényképalbum(Békés megye)-BEN