Időjárás: napos, koraőszi idő, 18-20°C

 

Szakasz jelzettsége: nagyon gyengén jelzett szakasz, táblák teljes hiánya, jelzések jóformán csak a településeken jellemzőek, könnyű eltévedni, GPS nélkül szinte lehetetlen teljesíteni

 

Szakasz jellege: monoton szakasz, kevés látnivalóval, homokos-akácos erdők, dombok, végén szép rálátással a zempléni- és az ukrán hegyekre

 

Egyéni tapasztalatok, benyomások: Vajáról indul utunk a Török Ignác utcán található kis élelmiszerbolttól, ahol a kéktúra bélyegző található. Elhagyva a települést nyugati irányban térünk rá a kék ösvényére. Rettentő monoton, ingerszegény szakasza következik most túránknak homokos-dombos-akácos vidékeken keresztül haladunk, érintve Rohod, Nyírkarász(kéktúrabélyegző a kocsma falán), Gyulaháza(itt áll az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülőháza, kéktúrabélyegző az egykori sörfőzde falán)és Anarcs(a Czóbel-kúria sajnos az azt körülvevő park életveszélyessége miatt nem látogatható)településeket. A mintegy 25 km-nyi monoton talpalás után kicsit fellélegezhetünk, mert Anarcs után kezdi kicsit megmutatni a környék a szépségét. Kisvárda felé haladva egyre gyakrabban pillanthatjuk meg a távolban az Kárpátaljai, a Zempléni és a Tokaj hegyeket. Kisvárdára érve nagyon kellemes meglepetésben lehet részünk, miután szépen rendezett utcák, parkok, épületek mellett haladunk el, a városközpont pedig gyönyörű látványt nyújt a sétálóutcájával, templomaival, könytárával, polgármesteri hivatalával. Innen északi irányban továbbhaladva érjük el Kisvárda gótikus várát, mely sajnos napjainkban igen romos állapotban van. Nyugatnak fordulunk és a kisvárdai strand portájának falára erősítve találjuk a kéktúrabélyegzőt. A Tesco mögött elhaladva érkezünk meg a Belfő-csatorna hangulatos partjára, melyet egészen Rétközberencs aprócska településéig követünk. Innen észak-nyugati irányba fordulunk, ismét homokos-dombos-akácos területen folytatva utunkat. A dombok tetejéről többször láhatunk szép panorámát a már korábban említett hegyvonulatokra. Tiszakanyárra érkezve az út melletti büfé falára erősítve találjuk a kéktúrabélyegző dobozkáját. Északi irányba hagyjuk el a falut, fölkapaszkodva a Tisza gátjára, nemsokára elérve a nagyon forgalmas közúti hidat, melyen nyugati irányban át is kelünk. Miután kellőképpen kigyönyörködtük magunkat a folyó tiszteletet parancsoló víztömegében és az azt határoló ártéri erdők szépségében, továbbhaladva a hídon nem várt, döbbenetes látványban van részünk. A hídon átkelve ugyanis egy csapásra előttünk teremnek, szinte karnyújtásnyi távolságra a Zemplén gyönyörű vonulatai. Szokatlan látvány ez ilyen közelségben az Alföldi kék ösvényén. Aki Szekszárd felől teljesíti a kéket, annak egy döbbenetes felismerést is nyújt a látványon túl, végcélja nagyon közeli már, hiszen az Alföldi kéktúra végpontja a hegyek lábánál elterülő Sátorlaljaújhely városközpontjában van. Innen délnek fordulunk és egy hosszabb gátmenet következik a Tisza hatalmas ártéri erdőkkel határolt partja mentén. Érdemes időnként kitérőt tenni a vízpartra, a széles folyó szépségeit megcsodálni. Kb. 5km után érkezünk meg túránk végpontját jelentő Cigánd rendezett, szép településére, ahol mindenkép érdemes útba ejteni a református templomot, a "Bíró háza" tájházat és a falumúzeumot. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Szabolcs-Sz-B-megyé"-ben.