Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Makkoshotyka - Eszkála erdészház - Istvánkúti vh. - Regéc		2018.05.03. 20:34
Szakasz hossza: 28 km Időjárás: 26°C, szikrázó napsütés, kellemes széllel, koranyári idő Szakasz jelzettsége: végig jól követhető jelzések Szakasz jellege: nagyon szép, kiterjedt bükkösökkel, sok kilátóponttal, látnivalóval Egyéni benyomások, tapasztalatok: Makkoshotykáról indul utunk, egy információs tábla oldalára szerelve találjuk a kéktúrabélyegzőt. Nyugati irányban hagyjuk el a települést, szinte azonnal meredeken kaptatva fel a hegyek közé. Néhány kilométer után érkezünk a Cifra-kút kellemes pihenőjéhez, ahol szusszanva egyet a kellemes környezetben kevésbé meredek erdőgazdasági úton haladunk tovább. Kb. 10 kilométer megtétele után érkezünk szakaszunk második pecsételő pontjához az Eszkála erdészházhoz. Innen már szinte egymást követik a szebbnél szebb látnivalók. Elsőként a Kerek-kő sziklakilátóját látogatjuk meg, melyhez egy kis szakaszon el kell hagyjuk a kék jelzést, ahelyett a kék háromszöget választva. Lélegzetelállító panoráma fogad minket a szikla peremére kikapaszkodva, alattunk a Kemence-patak völgye, távolabb pedig a Milic-csoport vonulatai. Nem sokat kell innen továbbhaladjunk a kéken, a Mlaka-réten letérünk a sárga háromszög jelzésen a következő látványosság megtekintéséhez, a Sólyom-bérc(564 m) szikláiról nyíló panorámához. Kemény kaptatóval érjük el a sziklaperemet, de megéri a fáradságot. A Kerek-kőhöz hasonlóan innen is pazar kilátásban lehet részünk, de ezúttal a hegység déli vonulataira, illetve nyugati irányban a regéci vár romjaira. Visszatérve a kékre ismét néhány kilométert kell csak megtennünk a következő látványossághoz az István-kúthoz, illetve az azt körülvevő Nyírjes Természetvédelmi Területhez. Különleges hangulata van a helynek a rengeteg kidőlt, elkorhadt idős nyírfa láttán, ezenkívül egy mesébeillő vadászházat is megfigyelhetünk itt, melyet szemmel láthatóan elhagytak egykori gazdái. Nem messze innen található az István-kúti kulcsosház, ahol a kéktúrabélyegzőt is találjuk. Folytatva utunkat, néhány újabb kilométer megtétele után (letérve ismét a kékről a kék háromszögre) érkezünk meg túraszakaszunk legszebb látványosságához a Nagy-Péter-mennykő sziklakilátójához(709 m). A lélegzetelállító 180°-os panorámát szemlélve, hamarosan megértjük, miért is kaphatta ez a kilátópont ezt az elnevezést. És tényleg, mintha a mennyben járnánk… Utunk utolsó szakaszán még mindig nem ér véget a látványsorozat. Hamarosan megpillanthatjuk a Pengő-követ, mely onnan kapta nevét, hogy a különleges kőzetet egy másikkal összeütve jellegzetes pengő hangot hallat. Rockenbauer Páléknak még szépen szól is a filmjükben, manapság azonban már nem „működik” a jelenség, a sziklát körbetelepülő fáknak köszönhetően, melyek elfojtják az akusztikát. A Dorgó-nyergen (711 m) átkelve erős ereszkedésbe kezdünk Regéc felé, de még útba ejtjük a monumentális méretű Kemence-követ, mielőtt leérve a faluba, a Veronika Panzió kapujára szerelt faragott faládikóban találva a bélyegzőt, beütjük azt füzetünkbe, élménygazdag szakaszunk lezárásaképp. A túrán készült fotók megtekinthetők a „Fényképalbum(B-A-Z-megye)”-ben.

Bózsva - Nagyhuta - Vágáshuta - Nagy-nyugodó-nyereg - Cirkáló-tanya - Makkoshotyka		2018.05.03. 18:19
Szakasz hossza: 34 km   Időjárás: 28°C, szikrázó napsütés, fülledt nyári meleg   Szakasz jelzettsége: jól követhető jelek   Szakasz jellege: jórészt erdőben haladó monoton, hosszú szakasz, kevés látnivalóval   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Bózsváról indul utunk, a Faluház előtti oszlopra van szerelve a kéktúrabélyegzőt rejtő dobozka. Egy rendkívül monoton, fizikálisan és pszichésen is nagyon megterhelő szakasz áll előttünk. Kezdetben nagyon hangulatos erdőkben, kiszáradt patakmedrekben, magasból lefutó patakok partján vezet utunk. Sorban hagyjuk magunk mögött Kishuta, Nagyhuta(pecsételőhely), Vágáshuta(pecsételőhely) településeit. Érdemes itt alaposan feltankolni készleteinket, mert az elkövetkező bő 20 km-en keresztül egyetlen forrással, bolttal, településsel sem találkozunk. A kezdetben hangulatos erdőrengetegek egyre megszokottabb látványként szolgálnak, mind monotonabbnak érezzük a végtelen menetelést hegyre fel, völgybe le. Nagy nehézségek árán eljutunk a Nagy-nyugodó-nyeregbe, ahol továbbra sem vár semmiféle említésre méltó látványosság néhány információs táblán és a kéktúrapecséten kívül. Az utolsó harmada a szakasznak lassan már igazi szenvedéssé kezd változni, értelmetlen le-föl szakaszok váltogatják egymást. Egyetlen valóban érdekes látványossága a szakasznak az út végefelé az ösvény szélén álldogáló, hatalmas Rákóczi-fa. Elérve a Cirkáló-tanyára gyorsan pecsételünk füzetünkbe, aztán erőltetett menetben elvánszorgunk a még kb. 4 km távolságban lévő Makkoshotykáig, hogy az információs tábla falára erősített kéktúrabélyegzővel végre lezárhassuk ezt a rendkívül monoton és hosszú szakaszt. Jogosan tesszük fel a kérdést: "miért is vezet erre a kéktúra??". Persze erre csak találgatni tudunk... A túra során készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(B-A-Z-megye)"-ben.

Hollóháza - Bodó-rét - Füzér - Bózsva		2018.05.03. 14:01
Szakasz hossza: 25 km Időjárás: 26°C, szikrázó napsütés, koranyári meleg Szakasz jelzettsége: Füzérkomlósig kitűnően jelzett, onnan sokszor követhetetlenül gyéren (GPS ajánlott!) Szakasz jellege: nagyon szép, főként hegyi szakasz, meredek emelkedőkkel, ereszkedőkkel, Füzértől „átvált” a terep lágy hullámzó dombságba Egyéni benyomások, tapasztalatok: Hollóházáról indul utunk, ahol az Országos Kéktúra(OKT) 0 kilométerköve is található, valamint egy OKT-emlékmű is, mely a kéktúrázóknak igazi zarándokhelye. Az innen pár méterre található Vadász Sörözőben (is) található a kéktúra bélyegző. Déli irányban indulunk el a település főútján, majd egy kereszteződésben hirtelen északkeleti irányba fordít a kék, meredeken a hegyre fel. Hosszú kaptató kezdődik innen egészen a Nagy-Milic (894 m) csúcsáig, pihenésképpen a Bodó-réten állhatunk meg egy pecsételés erejéig, valamint a Szlovákia irányában nyíló panorámában gyönyörködni, ahonnan még Kassa is látható. Aki a "Másfélmillió lépés Magyarországon" című filmen nevelkedett, vagy egyszerűen csak régen nem járt erre, megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy a Nagy-Milic csúcsára érve az egykori bükkrengeteg mára erősen megritkult, vagy elpusztult, helyét fiatalos erdő vette át, de még jópár emberöltő, amíg régi pompájában díszeleghet a Milic-csoport főgerince. A csúcson egy oszlop áll, mely nem turistákhoz méltó szövegek, jelzések hordozója. Bár egy kis pihenőhely is van itt kialakítva, hosszabban elidőzni mégis nem itt, hanem a nem sokkal meszebb magasodó Kis-Milic csúcsán érdemes, ahol egy kitűnő állapotban lévő fakilátó is található, melyről páratlan panoráma nyílik a hegység délebben fekvő vonulataira, a Hegyközre és az Alföldre. Meredek hegyoldalon kezdünk ereszkedni Füzér irányába, melyet először a várhegy tövénél érünk el. Kihagyhatatlan látnivaló a vár, mely Magyarország hét csodáinak egyike, és a panoráma sem utolsó, melyben innen részünk lehet. A falu központjában található a kéktúrapecsét. Innen egy aszfaltút mentén (több pontról szép kilátás nyílik a Füzéri várra) jutunk el a szomszédos Füzérkomlósra, melyen áthaladva a Bózsva patak mentén haladunk Bózsva felé kissé elhanyagolt, sokszor hiányosan jelzett utakon (GPS ajánlott!!). A faluba megérkezve a Faluháznál található kéktúra bélyegző füzetünkbe való beütésével zárjuk szakaszunkat. A túrán készült fotók megtekinthetők a „Fényképalbum(B-A-Z-megyében)”.

Bakonszeg - Berettyó gát - Berettyóújfalu - Gáborján - Csere-erdő - Hencida(AK 224-231-232)		2018.05.03. 12:19
Szakasz hossza: 26,5 km Időjárás: 22°C, szikrázó napsütés, koranyári hőség Szakasz jelzettsége: gyéren jelzett szakasz, de a gátmenet miatt jól követhető Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, erdős, dombos, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: Bakonszegről indul utunk a Bessenyei György múzeumtól, mely pecsételőhely(az udvaron egy oszlopra erősítve). Ottjártamkor épp nem üzemelt a múzeum, átalakítási munkálatok folytak a területén. Itt élte élete utolsó 24 évét a "bihari remete" néven ismert egykori császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége. Mielőtt felbaktatnánk a Berettyó töltésére, annak lábánál pillanthatjuk meg a Bessenyei György obeliszket. Folytatva utunkat a gáton nagyon szép látvány tárul elénk, erdőfoltok, Bihari Legelő Tájvédelmi Körzet, szántók, kunhalmok sorozata váltogatják egymást, április környékén pedig borítva a gátoldal a lila ökörfarkkóró virágrengetegével. Gyakran röppenek föl Nagy-Kócsagok a Berettyó növényzettel sűrűn  benőtt partjáról. Hamarosan föl tűnnek a távolban Berettyóújfalu tornyai, házai, valamint forgalmas hídja a folyó felett, melynek északi végénél érjük el a várost. A 47-es útra kiérve, pontosan annak túlsó oldalán találhatjuk a kéktúrabélyegzőt a TIVIZIG portája melletti vasoszlopra szerelve. A kék innen egyből vissza is terel minket a folyópartra, de mindenféleképpen érdemes kitérőt tenni a forgalmas, nyüzsgő kisváros központja felé. Kihagyhatatlan látnivaló a Bihar-Múzeum állandó és időszaki kiállításai, mely helyi leletekkel, tárgyakkal, korabeli dokumentumokkal gazdagon berendezett termein keresztül betekintést enged a helység és környékének őskori, középkori, múltszázadi történelmébe, kultúrájába,  valamint áttekintést nyújt az itt előforduló állat és növényfajok sokféleségéről, azok életmódjáról. Múzeumbejárásunkat még tárlatvezető is segíti egy tapasztalt szakember személyében. Innen nem messze található Berettyóújfalu református temploma, melynek egyik kuriózuma az az orgona, melyen még Liszt Ferenc is játszott. A diákélettől nyüzsgő belvároson átvágva keleti irányban hagyjuk el(még mindig nem a kéken) a települést a nagyforgalmú, kamionoktól hangos elkerülő utat is keresztezve egy poros földúton lassan felemelkedve egy domb tetejére, melynek monumentális éke a Herpályi Monostorrom, az egykor itt elterülő Herpály település 12. század környékén épült hatalmas egyházi épületének maradványai. Innen szép kilátás nyílik a környező dombocskákra, erdőkre szántókra, de a nyugati égtájt még mindig Berettyóújfalu tornyai uralják. Kellemes szemlélődést és pihenést követően megkezdjük a visszatérést az országos kékre dűlőutakon bandukolva hűvös erdők mellett, délibábos szántóföldek peremén. Ismét a Berettyó gátjára fölkapaszkodva nem várt látvány tárul elénk, az Erdélyi-Szigethegység távolban kéklő vonulatainak fenséges panorámájával. Keleti irányban haladva szinte lépésről lépésre egyre többet mutatva magából. Kezdetben csak a Nagyváradot környező Királyerdő, Meszes- és Réz-hegység, később azonban feltűnik a Bihar-hegység hatalmas északi tömbje, 1800 métert is meghaladó csúcsaival, végül láthatóvá válik a Belényesi-medence nyugati szélén húzódó Béli-hegység északi tömege is. A látványban gyönyörködve szinte észre sem vesszük azt a jópár kilométert, meg eltelt órát, amikor is egy nagyobb folyókanyarulat után feltűnik Gáborján templomtornya. A falu főutcájára rátérve nem mindenapi látnivalóban lehet részünk. A község igazi építőművészeti ritkaságainak számító, úgynevezett "parasztbarokk" stílusban épült homlokzattal készült régi lakóházak. Emellett érdemes megtekinteni a 17. század derekán épült, azóta többször felújított református templomot is. Aki az Alföldi Kéktúra mellett a Hajdú-Bihar megyei kéktúrát is teljesíteni óhajtja, pecsételnie kell a megyei igazolófüzetbe (nem AK pecsételőpont!!) is, ami helyi boltok, intézmények nyitvatartási idejét tekintve (lényegében délelőtt van nyitva minden) nem túl egyszerű dolog. Keleti irányban elhagyva a települést ismét a Berettyó töltésén folytatjuk utunkat, a már jól megszokott hegyvidéki panorámával a háttérben. Néhány kilométer megtétele után érkezünk meg a Csereerdő Tájvédelmi Körzet növény-és állatritkaságoknak is otthont adó nagyrészt sziki és mocsári kocsányos tölgyes ligeterdejébe. Igazi ritkaságként fellelhetőek itt az agárkosbor, sziki kocsord, fecskefarkú lepke, szarvasbogár, csőszcincér, fekete gólya, kék vércse, vörös vércse, hogy csak néhányat említsek. Az erdőt elhagyva már utunk végéhez közeledünk Hencida tepmlomtotnyát megpillantva, ahol a településre beérve a vegyesboltban beüthetjük igazolófüzetünkbe a szakaszunk végét jelentő pecsétet. A túrán készült fotók megtekinthetők a „Fényképalbum(Hajdú-Bihar-megyében)”.

Mindszent-Ludas-halom(45-ös számú főút)-Ördöngös major-Kéktói-erdő-Tompahát-Ótompahát(AK151-152-153)		2018.04.02. 09:10
Szakasz hossza: 25 km Időjárás: 20°C, szikrázó tavaszi napsütés, szinte már koranyári hőség Szakasz jelzettsége: teljes hosszában jól követhető jelzések Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, erdős, dombos, pusztai szakaszok váltják egymást, számos kunhalommal Egyéni tapasztalatok,benyomások: Mindszent vasútállomásáról indul utunk, mely egyben a kéktúrebélyegzőt is őrzi, a pénztár melleti falra szerelve. A város a XVIII. századtól a Károlyiak, később a Pallaviciniek földbirtoka, ez utóbbiak emléke számos helyen fellelhető a városban(a mai városháza épülete, iskolasor, stb...). Északi irányban hagyuk el Mindszentet, elhaladva a "régitemető" szabályos sorokban elhelyezett végtelen kőkeresztjei mellett, majd a város határában keletnek fordítanak a jelzések, egy végtelenbe nyúló aszfaltút mentén, mely mintegy 10 km-en keresztül halad a 45-ös számú út irányába. A térkép alapján első ránézésre egyhangú, monotonnak tűnő szakasz valójában egy rendkívül változatos, dombokkal, erdőfoltokkal, kunhalmokkal, dombtetőkön álló tanyákkal tarkított szép vidéken halad keresztül, melynek vadgazdagságát lépten-nyomon feltűnő, legelésző őzcsapatok, bokrokból megugró mezei nyulak, felröppenő fácánok, a nádasok mellett vadászgató kócsagok is hűen mutatják. A nagy távhoz képest, a környezeten elámulva gyorsan magunk mögött hagyjuk a szakaszt, megérkezve a nagyon forgalmas 45-ös számú főút kereszteződésébe, melytől kb. 100 m-re északi irányban pillantjuk meg a Ludas-halmot, mely egy kb. 20m magaságban kiemelkedő kunhalom, tetején kőkereszttel, emlékművel. Érdemes mindenképpen felmászni a tetejére, megpihenve rajta kicsit, illetve megcsodálni a 360°-os körpanorámát, melyet a kiemelkedés nyújt a környező vidékre. Ezt követően pár száz métert haladva a főúton, keleti irányba fordulunk egy dűlőút mentén az Ördöngös major erdős, fáspusztás területe felé, ahol az erdő egy gazdaságokból, tanyákból álló kis épületegyüttest rejt magában, egy nagyon hangulatos haranglábbal az egyik portán. A helységben egyébként szállás is található, melyet egy vendégház biztosít az arra járó, megfáradt kéktúrázóknak. Megfelelő időszakban érkezve(későősz, koratavasz), gyakran lehetünk figyelmesek az égbolt magasán keringő, hangosan krúgató darucsapatokra. A majort elhagyva erdős területre érkezünk, a Kéktói-erdő gazdaságokat és gabonatáblákat is keretező rengetegébe, ahol ismét gyakori látványul szolgálnak a távolban békésen legelésző őzcsapatok, kergetőző mezei nyulak. Az erdőségen keresztül jobbra-balra kanyarogó kékjelzésen végighaladva érkezünk el hosszú kilométerek után a Derekegyháza felől Tompahátra vezető, nem túlzottan forgalmas, meglehetősen rossz minőségű aszfaltútra, mely néhány kilométer után bevezet minket ez utóbbi település csendes kis házai, portái, itt-ott legelésző jószágai közé. A kéktúrabélyegzőt a vegyesbolt ablaka mellet a falra szerelve találjuk. Pecsételést követően keleti irányban szeljük keresztül Tompahátat, majd északi irányba fordulva elhagyjuk azt gabonatáblák, kaszálók, legelők között haladó dűlőúton, itt-ott nagyobb csapatokban legelésző őzek pillantásaitól kísérve. Bő háromnegyed órányi járásra érkezünk meg túránk végcéljához, a napjainkban már egyre gyérebben lakott, csendes Ótompahátra. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Csongrád-megyében".

Ótompahát-Nagymágocs-Szendreimajor-Árpádhalom-Újvárosiföldek-Gádorosi határ(AK 153-154-155)		2018.04.01. 11:01
Szakasz hossza: 23 km Időjárás: 12°C, tiszta, koratavaszi idő, ragyogó napsütéssel Szakasz jelzettsége: az út nagy részén jól jelzett szakasz, Árpádhalom-Gádoros között gyérülnek a jelzések, GPS, távcső ajánlott Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást  Egyéni tapsztalatok, benyomások: Ótompahátról indul utunk, ahol a kék itt keletnek fordul egy forgalmas főút mentén egy kerékpár úton haladva, Nagymágocs irányába. Kb. 2 km után végre eltávolodunk a zajos főúttól északi irányban egy hangulatos erdő szélén(érdemes egy-két csapáson, ösvényen betérni a sűrűbe), földúton folytatva tovább utunkat. Később egyébként a jelzés is beterel az erdőbe, így nyugati irányból közelíthetjük meg Nagymágocs település méltán nevezetes kastélyát, mely a 18 sz. vége óta a Károlyiak keze alatt virágzott. A kastélykert kapujánál taláható portaépületben őrzik a kéktúra bélyegzőt(ottjártamkor nagyon készségesek és segítőkészek voltak). Pecsételés után, belépve a kapun szépen gondozott parkban közeledünk a kastély monumentális, jó állapotban megmaradt főépülete felé. Napjainkban szociális otthon működik benne, az egykori berendezését pedig több múzeumban őrzik az ország különböző pontjain, ezért meg kell elégednünk a külső szemlélésével. Az épületet megkerülve egy hangulatos tó partjára érünk, mely a kastélypark része, csónakházzal, filagóriával, szobrokkal, szökőkúttal, hatalmas famatuzsálemekkel, horgászati, csónakázási lehetőséggel, akár egy szabadidőkomplexum. A korabeli pompától megrészegülve, nehéz szívvel hagyjuk magunk mögött a nagymágocsi kastély hatalmas területét, betérve a takaros kis település központjába, ahol több boltban is lehetőségünk nyílik készleteink feltöltésére. Keleti irányban hagyjuk el Nagymágocsot, néhány kilométeren át aszfalton haladva, melyről a Szendrei-majornál(Petőfi Sándor egykori apósa után kapta nevét, aki a Károlyiaknak volt jószágkormányzója a 19. sz.-ban Nagymágocson) térünk le ismét keleti irányban, egy földúton tovább haladva. A táj képe innen kissé megváltozik, kissebb dombokkal, emelkedőkkel, ereszkedőkkel tarkítva, majd egy akácerdőn keresztülhaladva. Szinte lépten-nyomon figyelmesek lehetünk kisebb-nagyobb őzcsapatra, mezei nyulakra, itt-ott felröppenő fácánokra a vadban szemmel láthatóan gazdag vidéken. Az erdőfoltot elhagyva érkezünk meg Árpádhalom kicsiny településére, melynek főutcájáról letérve, egy parkon keresztül jutunk a Károlyi-Berchtold kastély (nagymágocsi testvéréhez képest aprócska, de nem kevésbé hangulatos) épületéhez, mely napjainkban könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont. A kastély parkjában még egy hatalmas turulszobrot is találunk, valamint egy Árpád vezért ábrázoló mellszobrot. A község vegyesboltja őrzi a kéktúrapecsétet(belül, így a bélyegzés nyitvatartásfüggő!!!). Mielőtt továbbindulnánk, érdemes tenni egy kb. 1 km-es kitérőt keleti irányban, az Orosháza felé vezető műúton, ahol nemsokára egy méretes kiemelkedésre, dombra lehetünk figyelmesek, a tetején egy érdekes alakú építménnyel, melyet Életfának neveznek a helyiek és ahol ünnepeiket is tartják. A legenda szerint, ezen domb tetején vert szállást Árpád vezér, a későbbi Ópusztaszer felé haladva népével. Szép kilátás nyílik a tetejéről a környékre! A településre visszatérve, északi irányba fordít minket a kék, túránk utolsó szakaszán Gádoros felé. A korábbiakhoz képest már viszonylag eseménytelen úton, gabonatáblák közt, dűlőutakon haladva érjük el a Gádorosra bevezető forgalmas műutat, mely elvezet minket túraszakaszunk utolsó bélyegzőpontjára, a Trófea-sörözőbe. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Csongrád-megyében)"

Körösszakál-Sáros-ér-Nyésta-Kutas-főcsatorna-Furta-Zsáka-Bakonszeg(AK 221-222-223)		2017.11.16. 18:24
Szakasz hossza:  30 km Időjárás: 8°C, szikrázó napsütés, gyönyörű ősz Szakasz jelzettsége: Gyéren jelzett szakasz, főleg a Körösszakál-Furta közötti szakasz igényel egy jó távcsövet, GPS-t Szakasz jellege: nagyon szép, végig nyílt terep, főként legelők (Bihari Legelők TK), hangulatos falvacskák Egyéni benyomások, tapasztalatok: Körösszakálból indul utunk, a Forza Milan Sörözőből(pecsételőhely!!!), innen gyorsan el is hagyjuk a kicsinyke, de hangulatos települést északi irányban. Egy ideig betonúton haladunk gazdaságok, tanyák mellett, majd nyugati irányban letérve róla, amerre a szem ellát hatalmas legelők terülnek el, melynek egységét, csak itt-ott töri meg egy-egy művelt földterület, kisebb-nagyobb erdőfolt. Ezért aztán az sem jelenthet problémát, ha épp kiadós esőzés alatt, vagy után látogatjuk meg a környéket, mivel tökéletes alternatívának bizonyul a földút mellett, azt követve a legelőkön haladva. Gyönyörű vidékeken folyik tovább utunk, hihetetlen gazdag vadvilággal (elsősorban őzek, fácánok, nyulak), ősszel pedig rendkívül látványos madárvonulással(Nagy Lilik, Nyári lúd, stb.). Aki az Alföldi Kéktúrával párhuzamosan a Hajdú-Bihar megyei kéktúrát is teljesíteni óhajtja, csalódottan kell majd tudomásul vegye, hogy a megyei igazolófüzetben megadott érintési pontok(hidak, zsilipek, stb. falára festett betűjelek) az idő emésztő hatására a felismerhetetlenségig elhalványultak, eltűntek, megrongálódtak, így kénytelenek vagyunk helyben készült fotókkal igazolni, hogy itt jártunk, amit mellékelünk a megyei igazolófüzetben. A szakasz egyik jellegzetessége az Alföldi kéktúrára nem igazán jellemző szintkülönbség, illetve kisebb domborulatok, melyek nagyon változatossá téve a tájat, itt kezdődően egészen a Bodrogközig elkísérnek majd minket. Kisebb "kaptatókat" is le kell már küzdenünk a szakasz teljesítése során. Egy gázfogadó állomás mellett elhaladva, rövid idő múlva kivezet minket a kék a nagyon forgalmas, Komádi-Furta aszfaltútra. Kb. 3 km-t gyalogolunk Furtáig, lehetőleg a közút mellett, a széles füves sávon, minnél messzebb a mellettünk gyakorta eldübörgő kamionoktól, autóktól. Furtára érve egyből feltűnnek a bevezető útszakasz mellett fekvő, régi, jellegzetes külsejű, tornácos házak, melyek különleges, egyedi hangulatot kölcsönöznek a forgalmas kis településnek. A faluközpontban szinte egyenesen beleütközünk a kéktúrapecsétet őrző Hangulat presszó rendezett, szép épületébe, melynek másik oldala élelmiszerboltnak ad otthont. A településen érdemes megtekinteni a 18.  században épült református és katolikus templomokat, valamint a községházán kiállított híres furtai hímzés mintadarabjait. Továbbhaladva nemsokára keresztezzük a forgalmas 47-es utat, melyen átkelve már Zsákán folytatjuk utunkat. A megyei kéktúrát teljesítőknek itt is kell a füzetükbe bélyegezniük, valamelyik üzletben, vagy akár a településen található igényesen felújított Rhédey kastély szépen berendezett múzeumában. A falu közterein sok képzőművészeti alkotás(kopjafák, szobrok) van kiállítva, különleges hangulatot kölcsönözve a helynek. Északi irányban hagyjuk el Zsákát a műúton, Bakonszeg irányában, mely innen még 7 km. Ismét végtelen legelők szép látványa tárul elénk, dimbes-dombos vidékek, legelésző nyájak, a távolban feltűnő Berettyó folyó töltésével a háttérben. Az árvízvédelmi töltést elérve, azon felkapaszkodik a kék jelzés, elvezetve minket az itt-ott patakszerűen zúgó folyócska hosszú hídjához. Átkelve azon érünk be Bakonszeg csendes kis településére. Elsőként egy szépfekvésű temetőt és a mögötte elterülő hangulatos parkot pillantjuk meg, mely az öreg fák mellett az egykor itt élt költő, Nadányi Zoltán emlékoszlopát is rejti. A másik fontos látnivaló, Bessenyei György, a "bihari remete", iró, költő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb szereplőjének egykori lakhelye(életének utolsó 24 évét töltötte itt), mely ma szépen berendezett múzeum. A nádfedeles ház kertjében áll mellszobra, valamint a kéktúrabélyegző is(a kertkapu nincs zárva), melynek füzetünkbe való beütésével a 30 kilométeres szakaszt be is fejezzük.

Szarvas-Történelmi emlékút-Halásztelki tanösvény-Túrtői holtág-Árvízkapu-Peresi műút-Endrődi gázüzem-Mezőtúr(AK162-171-172)		2017.10.28. 12:12
Szakasz hossza: 34,5 km Időjárás: 16°C, kezdetben napos, tiszta, őszi idő, délután szakadó eső Szakasz jelzettsége: jól jelzett szakasz, de van egy-két figyelős szakasz Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: A szarvasi KMNP látógatóközpontjától, az Anna-ligettől indul utunk(pecsételőhely!!) a szépen parkosított Erzsébet-ligeten keresztül haladunk tovább, majd átkelünk a 44-es főút hídján is, ahol pazar látvány tárul elénk, a holt-körös partján elterülő Szarvas látképe. Kis utcákon vezetnek tovább a kék jelzések, mígnem elérjük a Történelmi emlékutat, mely lényegében holtág töltésén végighúzódó kopjafa-park(minden kopjafa egy-egy emlékezetes korzsakot jelképez a magyarság múltjából). Az emlékút végén találunk egy szélmalom-emlékművet, mely a történelmi Magyarország mértani közepét jelöli(innen ismét szép kilátás nyílik a holtág nagy kanyarjára, a szemben elterülő arborétum színpompás növényzetére és a fák között csendesen megbúvó üdülőházakra). Néhány km megtétele után válaszút elé érkezünk. Régen itt továbbhaladt egyenesen a kékjelzés, de pár éve már elterelték a nyomvonalat és egy éles balkanyarral haladt tovább a kék. Érdemes pedig továbbhaladni a régi nyomvonalon, mivel nem messze innen érjük el a Halásztelki tanösvényt rejtő, páratlan szépségű és szinte érintetlen, nagy kiterjedésű ártéri erdőt. Itt táblák kalauzolnak és informálnak minket az ártérben. Visszatérve a kékre, nemsokára elérjük a hármas-körös partját, melynek túlsó oldalára komppal juthatunk át. Innentől kezdve hosszú-hosszú km-eken keresztül követjük a folyó szeszélyesen kanyargó töltését, valamint annak árterében elterülő, nagy kiterjedésű erdőt, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Hortobágy-Berettyó fölötti árvízkapun áthaladva érjük el a Peresi műutat, valamint néhány km megtétele után a Peresi bemutatóházat(pecsételőhely!!!), ahol a környék állat- és növényvilágát bemutató kiállítást, valamint egy 1900-as évek elején üzembehelyezett gőzgépszivattyút tekintehtünk meg. Innen visszatérünk észak-keleti irányban a Hortobágy-Berettyó töltésére, ami már elvezet minket utunk végcéljához, Mezőtúrra(a pecsételőhely a Fazekas múzeum). A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megyében)"

Gádoros-Kiskirályság-Eperjes-Györgykirályság-Kákai-híd-Kákai főmajor-Bikazug-Anna-liget-Erzsébet-liget-Szarvas (AK 157-161)		2017.10.18. 18:45
Szakasz hossza: 26,8 km Időjárás: 24°C, napos, tiszta, őszi idő Szakasz jelzettsége: változóan jobb-rosszabb, van egy-két figyelős szakasz Szakasz jellege: változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: A gádorosi Trófea Sörözőből indul utunk (alternatív pecsételőhely Eperjessel egyetemben) ideiglenesen a kék kereszten. Kb. 1 km-nyi menet után térünk rá az országos kék vonalára, Eperjes irányába fordulva. Kb. 5 km hosszú egyhangú "aszfaltozás" kezdődik itt, egy viszonylag sűrűn betelepült tanyavilágon keresztül. Eperjesre érkezve a Koccintó sörözőben találjuk a kékpecsétet. A rendezett kis faluban nem sok látnivaló akad, gyorsan tovább is haladunk, északi irányban elhagyva azt. Hosszú-hosszú km-ek következnek földutakon vándorolva, romos tanyaepületek, szántók, helyi jelentőségű védett területek, fás-füves puszták mellett, mire Józsefszállás környékén feltűnnek a távolban Szarvas városának magasabb tornyai. Innen még újabb jópár km a szarvasi reptér és a Kákai főmajor nagy kiterjedésű telepe, melynek udvarán halad keresztül a kék. Nem messze a teleptől rátérünk a szentesi út forgalmas aszfaltjára, hogy végre, kb. 20 km-nyi nyílt terep után megérkezzünk a Holt-Körös és a Bikazug nagyon szép, erdős vidékére. Több helyen érdemes kiterőt tenni az útról a folyó vadregényes, romantikus hangulatú partjára, ahol számtalan, fák között megbúvó, hangulatos kis üdülőépületre, faházakra, horgászstégekere lehetünk figyelmesek ( a környék igazi horgászparadicsom!!). Végül 26,8 km megtétele után érkezünk meg a gyönyörű, erdei környezetben felépült (Annaliget) Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóközpontjába, ahol a bejárat falára szerelt dobozkában találjuk a szakasz lezárásához szükséges kéktúrapecsétet. Az épületben érdemes megtekinteni a szépen, gazdagon berendezett, a nemzeti park területeit, elővilágát, történelmét bemutató múzeumot, valamint érdemes jegyet váltani az állatparkba, melynek területén fekszik a szépen helyreállított(ma a KMNP igazgatóságának helyet adó) Csáky kastély is. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megyében)"

Mezőtúr-Szandazug-Pásztózug-Balai-híd-Túrkeddi-híd(Túrkeve)-Farkaszug-Ecsegi puszta-Mirhó laposa-Ecsegfalva(AK181-182)		2017.10.12. 19:35
Szakasz hossza: 36,1 km Időjárás: 20 °C, változóan felhős-napos Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni tapasztalatok, benyomások: Mezőtúr belvárosából indul a szakasz. Elvileg a Túri Fazekas Múzeum őrzi a kéktúra bélyegzőjét, de annak igen rövidke nyitvatartása miatt(10-12h, 14-16h) nem sok esélyünk van a hivatalos pecsétet a füzetünkbe ütni, megtehetjük pl. abban a COOP üzletben is cégesbélyegzővel, melynek falán van elhelyezve a városon áthaladó 47 szélességi kör tiszteletére készített emlékmű. Innen a kék gyorsan kivezet minket a városból, ráterelve a Hortobágy-Berettyó gátjára, mely itt tószerűen kiszélesedik. Igazi csodavilág veszi itt kezdetét. A térkép alapján monoton, unalmasnak tűnő hosszú-hosszú gátmenet valójában egy rendkívül változatos, látnivalókban, elővilágban nagyon gazdag vidék. Szélesebb-keskenyebb kiterjedésű ártéri erdők, hatalmas famatuzsálemekkel, végeláthatatlan nádasok, zsombékosok, mocsarak, itt-ott felröppenő vízimadarakkal, őzekkel, túzokokkal, mindez az igazi puszta látványával háttérben. A túrkeddi-hídat követően a Körös-Maros Nemzeti Park területére érünk egy hatalmas kiterjedésű ártéri erdővel keződően. Többször érdemes letérni a mellettünk töretlenül kanyargó folyó partjára, mely fölé kupolaszerűen zárulnak az erdő sűrű lombjai, nehéz ennél idillibb környezetet találni a nyugalomra és pihenésre. Az erdő széléhez érve a folyó hatalmas omegákat írva le halad tovább útján. Innen nyílttá válik a terep, északon az Ecsegi pusztával határolva. Az egyik folyókanyarulatban Balogh János egykori akadémikus, világjáró síremléke bújik meg szerényen, aki e környék szülötteként végső akaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra. Innen már lassan feltűnnek Ecsegfalva távoli tornyai, több, mint 36 km-es utunk végét jelezve. A falu helységnévtábláját elhagyva, bal kéz felől, egy információs táblára szerelt dobozban találjuk a szakasz végét lezáró kéktúra pecsétet. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum (Békés megyében)"

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk