Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Bakonszeg - Berettyó gát - Berettyóújfalu - Gáborján - Csere-erdő - Hencida(AK 224-231-232)		2018.05.03. 12:19
Szakasz hossza: 26,5 km Időjárás: 22°C, szikrázó napsütés, koranyári hőség Szakasz jelzettsége: gyéren jelzett szakasz, de a gátmenet miatt jól követhető Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, erdős, dombos, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: Bakonszegről indul utunk a Bessenyei György múzeumtól, mely pecsételőhely(az udvaron egy oszlopra erősítve). Ottjártamkor épp nem üzemelt a múzeum, átalakítási munkálatok folytak a területén. Itt élte élete utolsó 24 évét a "bihari remete" néven ismert egykori császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége. Mielőtt felbaktatnánk a Berettyó töltésére, annak lábánál pillanthatjuk meg a Bessenyei György obeliszket. Folytatva utunkat a gáton nagyon szép látvány tárul elénk, erdőfoltok, Bihari Legelő Tájvédelmi Körzet, szántók, kunhalmok sorozata váltogatják egymást, április környékén pedig borítva a gátoldal a lila ökörfarkkóró virágrengetegével. Gyakran röppenek föl Nagy-Kócsagok a Berettyó növényzettel sűrűn  benőtt partjáról. Hamarosan föl tűnnek a távolban Berettyóújfalu tornyai, házai, valamint forgalmas hídja a folyó felett, melynek északi végénél érjük el a várost. A 47-es útra kiérve, pontosan annak túlsó oldalán találhatjuk a kéktúrabélyegzőt a TIVIZIG portája melletti vasoszlopra szerelve. A kék innen egyből vissza is terel minket a folyópartra, de mindenféleképpen érdemes kitérőt tenni a forgalmas, nyüzsgő kisváros központja felé. Kihagyhatatlan látnivaló a Bihar-Múzeum állandó és időszaki kiállításai, mely helyi leletekkel, tárgyakkal, korabeli dokumentumokkal gazdagon berendezett termein keresztül betekintést enged a helység és környékének őskori, középkori, múltszázadi történelmébe, kultúrájába,  valamint áttekintést nyújt az itt előforduló állat és növényfajok sokféleségéről, azok életmódjáról. Múzeumbejárásunkat még tárlatvezető is segíti egy tapasztalt szakember személyében. Innen nem messze található Berettyóújfalu református temploma, melynek egyik kuriózuma az az orgona, melyen még Liszt Ferenc is játszott. A diákélettől nyüzsgő belvároson átvágva keleti irányban hagyjuk el(még mindig nem a kéken) a települést a nagyforgalmú, kamionoktól hangos elkerülő utat is keresztezve egy poros földúton lassan felemelkedve egy domb tetejére, melynek monumentális éke a Herpályi Monostorrom, az egykor itt elterülő Herpály település 12. század környékén épült hatalmas egyházi épületének maradványai. Innen szép kilátás nyílik a környező dombocskákra, erdőkre szántókra, de a nyugati égtájt még mindig Berettyóújfalu tornyai uralják. Kellemes szemlélődést és pihenést követően megkezdjük a visszatérést az országos kékre dűlőutakon bandukolva hűvös erdők mellett, délibábos szántóföldek peremén. Ismét a Berettyó gátjára fölkapaszkodva nem várt látvány tárul elénk, az Erdélyi-Szigethegység távolban kéklő vonulatainak fenséges panorámájával. Keleti irányban haladva szinte lépésről lépésre egyre többet mutatva magából. Kezdetben csak a Nagyváradot környező Királyerdő, Meszes- és Réz-hegység, később azonban feltűnik a Bihar-hegység hatalmas északi tömbje, 1800 métert is meghaladó csúcsaival, végül láthatóvá válik a Belényesi-medence nyugati szélén húzódó Béli-hegység északi tömege is. A látványban gyönyörködve szinte észre sem vesszük azt a jópár kilométert, meg eltelt órát, amikor is egy nagyobb folyókanyarulat után feltűnik Gáborján templomtornya. A falu főutcájára rátérve nem mindenapi látnivalóban lehet részünk. A község igazi építőművészeti ritkaságainak számító, úgynevezett "parasztbarokk" stílusban épült homlokzattal készült régi lakóházak. Emellett érdemes megtekinteni a 17. század derekán épült, azóta többször felújított református templomot is. Aki az Alföldi Kéktúra mellett a Hajdú-Bihar megyei kéktúrát is teljesíteni óhajtja, pecsételnie kell a megyei igazolófüzetbe (nem AK pecsételőpont!!) is, ami helyi boltok, intézmények nyitvatartási idejét tekintve (lényegében délelőtt van nyitva minden) nem túl egyszerű dolog. Keleti irányban elhagyva a települést ismét a Berettyó töltésén folytatjuk utunkat, a már jól megszokott hegyvidéki panorámával a háttérben. Néhány kilométer megtétele után érkezünk meg a Csereerdő Tájvédelmi Körzet növény-és állatritkaságoknak is otthont adó nagyrészt sziki és mocsári kocsányos tölgyes ligeterdejébe. Igazi ritkaságként fellelhetőek itt az agárkosbor, sziki kocsord, fecskefarkú lepke, szarvasbogár, csőszcincér, fekete gólya, kék vércse, vörös vércse, hogy csak néhányat említsek. Az erdőt elhagyva már utunk végéhez közeledünk Hencida tepmlomtotnyát megpillantva, ahol a településre beérve a vegyesboltban beüthetjük igazolófüzetünkbe a szakaszunk végét jelentő pecsétet. A túrán készült fotók megtekinthetők a „Fényképalbum(Hajdú-Bihar-megyében)”.

Mindszent-Ludas-halom(45-ös számú főút)-Ördöngös major-Kéktói-erdő-Tompahát-Ótompahát(AK151-152-153)		2018.04.02. 09:10
Szakasz hossza: 25 km Időjárás: 20°C, szikrázó tavaszi napsütés, szinte már koranyári hőség Szakasz jelzettsége: teljes hosszában jól követhető jelzések Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, erdős, dombos, pusztai szakaszok váltják egymást, számos kunhalommal Egyéni tapasztalatok,benyomások: Mindszent vasútállomásáról indul utunk, mely egyben a kéktúrebélyegzőt is őrzi, a pénztár melleti falra szerelve. A város a XVIII. századtól a Károlyiak, később a Pallaviciniek földbirtoka, ez utóbbiak emléke számos helyen fellelhető a városban(a mai városháza épülete, iskolasor, stb...). Északi irányban hagyuk el Mindszentet, elhaladva a "régitemető" szabályos sorokban elhelyezett végtelen kőkeresztjei mellett, majd a város határában keletnek fordítanak a jelzések, egy végtelenbe nyúló aszfaltút mentén, mely mintegy 10 km-en keresztül halad a 45-ös számú út irányába. A térkép alapján első ránézésre egyhangú, monotonnak tűnő szakasz valójában egy rendkívül változatos, dombokkal, erdőfoltokkal, kunhalmokkal, dombtetőkön álló tanyákkal tarkított szép vidéken halad keresztül, melynek vadgazdagságát lépten-nyomon feltűnő, legelésző őzcsapatok, bokrokból megugró mezei nyulak, felröppenő fácánok, a nádasok mellett vadászgató kócsagok is hűen mutatják. A nagy távhoz képest, a környezeten elámulva gyorsan magunk mögött hagyjuk a szakaszt, megérkezve a nagyon forgalmas 45-ös számú főút kereszteződésébe, melytől kb. 100 m-re északi irányban pillantjuk meg a Ludas-halmot, mely egy kb. 20m magaságban kiemelkedő kunhalom, tetején kőkereszttel, emlékművel. Érdemes mindenképpen felmászni a tetejére, megpihenve rajta kicsit, illetve megcsodálni a 360°-os körpanorámát, melyet a kiemelkedés nyújt a környező vidékre. Ezt követően pár száz métert haladva a főúton, keleti irányba fordulunk egy dűlőút mentén az Ördöngös major erdős, fáspusztás területe felé, ahol az erdő egy gazdaságokból, tanyákból álló kis épületegyüttest rejt magában, egy nagyon hangulatos haranglábbal az egyik portán. A helységben egyébként szállás is található, melyet egy vendégház biztosít az arra járó, megfáradt kéktúrázóknak. Megfelelő időszakban érkezve(későősz, koratavasz), gyakran lehetünk figyelmesek az égbolt magasán keringő, hangosan krúgató darucsapatokra. A majort elhagyva erdős területre érkezünk, a Kéktói-erdő gazdaságokat és gabonatáblákat is keretező rengetegébe, ahol ismét gyakori látványul szolgálnak a távolban békésen legelésző őzcsapatok, kergetőző mezei nyulak. Az erdőségen keresztül jobbra-balra kanyarogó kékjelzésen végighaladva érkezünk el hosszú kilométerek után a Derekegyháza felől Tompahátra vezető, nem túlzottan forgalmas, meglehetősen rossz minőségű aszfaltútra, mely néhány kilométer után bevezet minket ez utóbbi település csendes kis házai, portái, itt-ott legelésző jószágai közé. A kéktúrabélyegzőt a vegyesbolt ablaka mellet a falra szerelve találjuk. Pecsételést követően keleti irányban szeljük keresztül Tompahátat, majd északi irányba fordulva elhagyjuk azt gabonatáblák, kaszálók, legelők között haladó dűlőúton, itt-ott nagyobb csapatokban legelésző őzek pillantásaitól kísérve. Bő háromnegyed órányi járásra érkezünk meg túránk végcéljához, a napjainkban már egyre gyérebben lakott, csendes Ótompahátra. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Csongrád-megyében".

Ótompahát-Nagymágocs-Szendreimajor-Árpádhalom-Újvárosiföldek-Gádorosi határ(AK 153-154-155)		2018.04.01. 11:01
Szakasz hossza: 23 km Időjárás: 12°C, tiszta, koratavaszi idő, ragyogó napsütéssel Szakasz jelzettsége: az út nagy részén jól jelzett szakasz, Árpádhalom-Gádoros között gyérülnek a jelzések, GPS, távcső ajánlott Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást  Egyéni tapsztalatok, benyomások: Ótompahátról indul utunk, ahol a kék itt keletnek fordul egy forgalmas főút mentén egy kerékpár úton haladva, Nagymágocs irányába. Kb. 2 km után végre eltávolodunk a zajos főúttól északi irányban egy hangulatos erdő szélén(érdemes egy-két csapáson, ösvényen betérni a sűrűbe), földúton folytatva tovább utunkat. Később egyébként a jelzés is beterel az erdőbe, így nyugati irányból közelíthetjük meg Nagymágocs település méltán nevezetes kastélyát, mely a 18 sz. vége óta a Károlyiak keze alatt virágzott. A kastélykert kapujánál taláható portaépületben őrzik a kéktúra bélyegzőt(ottjártamkor nagyon készségesek és segítőkészek voltak). Pecsételés után, belépve a kapun szépen gondozott parkban közeledünk a kastély monumentális, jó állapotban megmaradt főépülete felé. Napjainkban szociális otthon működik benne, az egykori berendezését pedig több múzeumban őrzik az ország különböző pontjain, ezért meg kell elégednünk a külső szemlélésével. Az épületet megkerülve egy hangulatos tó partjára érünk, mely a kastélypark része, csónakházzal, filagóriával, szobrokkal, szökőkúttal, hatalmas famatuzsálemekkel, horgászati, csónakázási lehetőséggel, akár egy szabadidőkomplexum. A korabeli pompától megrészegülve, nehéz szívvel hagyjuk magunk mögött a nagymágocsi kastély hatalmas területét, betérve a takaros kis település központjába, ahol több boltban is lehetőségünk nyílik készleteink feltöltésére. Keleti irányban hagyjuk el Nagymágocsot, néhány kilométeren át aszfalton haladva, melyről a Szendrei-majornál(Petőfi Sándor egykori apósa után kapta nevét, aki a Károlyiaknak volt jószágkormányzója a 19. sz.-ban Nagymágocson) térünk le ismét keleti irányban, egy földúton tovább haladva. A táj képe innen kissé megváltozik, kissebb dombokkal, emelkedőkkel, ereszkedőkkel tarkítva, majd egy akácerdőn keresztülhaladva. Szinte lépten-nyomon figyelmesek lehetünk kisebb-nagyobb őzcsapatra, mezei nyulakra, itt-ott felröppenő fácánokra a vadban szemmel láthatóan gazdag vidéken. Az erdőfoltot elhagyva érkezünk meg Árpádhalom kicsiny településére, melynek főutcájáról letérve, egy parkon keresztül jutunk a Károlyi-Berchtold kastély (nagymágocsi testvéréhez képest aprócska, de nem kevésbé hangulatos) épületéhez, mely napjainkban könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont. A kastély parkjában még egy hatalmas turulszobrot is találunk, valamint egy Árpád vezért ábrázoló mellszobrot. A község vegyesboltja őrzi a kéktúrapecsétet(belül, így a bélyegzés nyitvatartásfüggő!!!). Mielőtt továbbindulnánk, érdemes tenni egy kb. 1 km-es kitérőt keleti irányban, az Orosháza felé vezető műúton, ahol nemsokára egy méretes kiemelkedésre, dombra lehetünk figyelmesek, a tetején egy érdekes alakú építménnyel, melyet Életfának neveznek a helyiek és ahol ünnepeiket is tartják. A legenda szerint, ezen domb tetején vert szállást Árpád vezér, a későbbi Ópusztaszer felé haladva népével. Szép kilátás nyílik a tetejéről a környékre! A településre visszatérve, északi irányba fordít minket a kék, túránk utolsó szakaszán Gádoros felé. A korábbiakhoz képest már viszonylag eseménytelen úton, gabonatáblák közt, dűlőutakon haladva érjük el a Gádorosra bevezető forgalmas műutat, mely elvezet minket túraszakaszunk utolsó bélyegzőpontjára, a Trófea-sörözőbe. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Csongrád-megyében)"

Körösszakál-Sáros-ér-Nyésta-Kutas-főcsatorna-Furta-Zsáka-Bakonszeg(AK 221-222-223)		2017.11.16. 18:24
Szakasz hossza:  30 km Időjárás: 8°C, szikrázó napsütés, gyönyörű ősz Szakasz jelzettsége: Gyéren jelzett szakasz, főleg a Körösszakál-Furta közötti szakasz igényel egy jó távcsövet, GPS-t Szakasz jellege: nagyon szép, végig nyílt terep, főként legelők (Bihari Legelők TK), hangulatos falvacskák Egyéni benyomások, tapasztalatok: Körösszakálból indul utunk, a Forza Milan Sörözőből(pecsételőhely!!!), innen gyorsan el is hagyjuk a kicsinyke, de hangulatos települést északi irányban. Egy ideig betonúton haladunk gazdaságok, tanyák mellett, majd nyugati irányban letérve róla, amerre a szem ellát hatalmas legelők terülnek el, melynek egységét, csak itt-ott töri meg egy-egy művelt földterület, kisebb-nagyobb erdőfolt. Ezért aztán az sem jelenthet problémát, ha épp kiadós esőzés alatt, vagy után látogatjuk meg a környéket, mivel tökéletes alternatívának bizonyul a földút mellett, azt követve a legelőkön haladva. Gyönyörű vidékeken folyik tovább utunk, hihetetlen gazdag vadvilággal (elsősorban őzek, fácánok, nyulak), ősszel pedig rendkívül látványos madárvonulással(Nagy Lilik, Nyári lúd, stb.). Aki az Alföldi Kéktúrával párhuzamosan a Hajdú-Bihar megyei kéktúrát is teljesíteni óhajtja, csalódottan kell majd tudomásul vegye, hogy a megyei igazolófüzetben megadott érintési pontok(hidak, zsilipek, stb. falára festett betűjelek) az idő emésztő hatására a felismerhetetlenségig elhalványultak, eltűntek, megrongálódtak, így kénytelenek vagyunk helyben készült fotókkal igazolni, hogy itt jártunk, amit mellékelünk a megyei igazolófüzetben. A szakasz egyik jellegzetessége az Alföldi kéktúrára nem igazán jellemző szintkülönbség, illetve kisebb domborulatok, melyek nagyon változatossá téve a tájat, itt kezdődően egészen a Bodrogközig elkísérnek majd minket. Kisebb "kaptatókat" is le kell már küzdenünk a szakasz teljesítése során. Egy gázfogadó állomás mellett elhaladva, rövid idő múlva kivezet minket a kék a nagyon forgalmas, Komádi-Furta aszfaltútra. Kb. 3 km-t gyalogolunk Furtáig, lehetőleg a közút mellett, a széles füves sávon, minnél messzebb a mellettünk gyakorta eldübörgő kamionoktól, autóktól. Furtára érve egyből feltűnnek a bevezető útszakasz mellett fekvő, régi, jellegzetes külsejű, tornácos házak, melyek különleges, egyedi hangulatot kölcsönöznek a forgalmas kis településnek. A faluközpontban szinte egyenesen beleütközünk a kéktúrapecsétet őrző Hangulat presszó rendezett, szép épületébe, melynek másik oldala élelmiszerboltnak ad otthont. A településen érdemes megtekinteni a 18.  században épült református és katolikus templomokat, valamint a községházán kiállított híres furtai hímzés mintadarabjait. Továbbhaladva nemsokára keresztezzük a forgalmas 47-es utat, melyen átkelve már Zsákán folytatjuk utunkat. A megyei kéktúrát teljesítőknek itt is kell a füzetükbe bélyegezniük, valamelyik üzletben, vagy akár a településen található igényesen felújított Rhédey kastély szépen berendezett múzeumában. A falu közterein sok képzőművészeti alkotás(kopjafák, szobrok) van kiállítva, különleges hangulatot kölcsönözve a helynek. Északi irányban hagyjuk el Zsákát a műúton, Bakonszeg irányában, mely innen még 7 km. Ismét végtelen legelők szép látványa tárul elénk, dimbes-dombos vidékek, legelésző nyájak, a távolban feltűnő Berettyó folyó töltésével a háttérben. Az árvízvédelmi töltést elérve, azon felkapaszkodik a kék jelzés, elvezetve minket az itt-ott patakszerűen zúgó folyócska hosszú hídjához. Átkelve azon érünk be Bakonszeg csendes kis településére. Elsőként egy szépfekvésű temetőt és a mögötte elterülő hangulatos parkot pillantjuk meg, mely az öreg fák mellett az egykor itt élt költő, Nadányi Zoltán emlékoszlopát is rejti. A másik fontos látnivaló, Bessenyei György, a "bihari remete", iró, költő, a magyar felvilágosodás egyik legfontosabb szereplőjének egykori lakhelye(életének utolsó 24 évét töltötte itt), mely ma szépen berendezett múzeum. A nádfedeles ház kertjében áll mellszobra, valamint a kéktúrabélyegző is(a kertkapu nincs zárva), melynek füzetünkbe való beütésével a 30 kilométeres szakaszt be is fejezzük.

Szarvas-Történelmi emlékút-Halásztelki tanösvény-Túrtői holtág-Árvízkapu-Peresi műút-Endrődi gázüzem-Mezőtúr(AK162-171-172)		2017.10.28. 12:12
Szakasz hossza: 34,5 km Időjárás: 16°C, kezdetben napos, tiszta, őszi idő, délután szakadó eső Szakasz jelzettsége: jól jelzett szakasz, de van egy-két figyelős szakasz Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: A szarvasi KMNP látógatóközpontjától, az Anna-ligettől indul utunk(pecsételőhely!!) a szépen parkosított Erzsébet-ligeten keresztül haladunk tovább, majd átkelünk a 44-es főút hídján is, ahol pazar látvány tárul elénk, a holt-körös partján elterülő Szarvas látképe. Kis utcákon vezetnek tovább a kék jelzések, mígnem elérjük a Történelmi emlékutat, mely lényegében holtág töltésén végighúzódó kopjafa-park(minden kopjafa egy-egy emlékezetes korzsakot jelképez a magyarság múltjából). Az emlékút végén találunk egy szélmalom-emlékművet, mely a történelmi Magyarország mértani közepét jelöli(innen ismét szép kilátás nyílik a holtág nagy kanyarjára, a szemben elterülő arborétum színpompás növényzetére és a fák között csendesen megbúvó üdülőházakra). Néhány km megtétele után válaszút elé érkezünk. Régen itt továbbhaladt egyenesen a kékjelzés, de pár éve már elterelték a nyomvonalat és egy éles balkanyarral haladt tovább a kék. Érdemes pedig továbbhaladni a régi nyomvonalon, mivel nem messze innen érjük el a Halásztelki tanösvényt rejtő, páratlan szépségű és szinte érintetlen, nagy kiterjedésű ártéri erdőt. Itt táblák kalauzolnak és informálnak minket az ártérben. Visszatérve a kékre, nemsokára elérjük a hármas-körös partját, melynek túlsó oldalára komppal juthatunk át. Innentől kezdve hosszú-hosszú km-eken keresztül követjük a folyó szeszélyesen kanyargó töltését, valamint annak árterében elterülő, nagy kiterjedésű erdőt, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Hortobágy-Berettyó fölötti árvízkapun áthaladva érjük el a Peresi műutat, valamint néhány km megtétele után a Peresi bemutatóházat(pecsételőhely!!!), ahol a környék állat- és növényvilágát bemutató kiállítást, valamint egy 1900-as évek elején üzembehelyezett gőzgépszivattyút tekintehtünk meg. Innen visszatérünk észak-keleti irányban a Hortobágy-Berettyó töltésére, ami már elvezet minket utunk végcéljához, Mezőtúrra(a pecsételőhely a Fazekas múzeum). A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megyében)"

Gádoros-Kiskirályság-Eperjes-Györgykirályság-Kákai-híd-Kákai főmajor-Bikazug-Anna-liget-Erzsébet-liget-Szarvas (AK 157-161)		2017.10.18. 18:45
Szakasz hossza: 26,8 km Időjárás: 24°C, napos, tiszta, őszi idő Szakasz jelzettsége: változóan jobb-rosszabb, van egy-két figyelős szakasz Szakasz jellege: változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: A gádorosi Trófea Sörözőből indul utunk (alternatív pecsételőhely Eperjessel egyetemben) ideiglenesen a kék kereszten. Kb. 1 km-nyi menet után térünk rá az országos kék vonalára, Eperjes irányába fordulva. Kb. 5 km hosszú egyhangú "aszfaltozás" kezdődik itt, egy viszonylag sűrűn betelepült tanyavilágon keresztül. Eperjesre érkezve a Koccintó sörözőben találjuk a kékpecsétet. A rendezett kis faluban nem sok látnivaló akad, gyorsan tovább is haladunk, északi irányban elhagyva azt. Hosszú-hosszú km-ek következnek földutakon vándorolva, romos tanyaepületek, szántók, helyi jelentőségű védett területek, fás-füves puszták mellett, mire Józsefszállás környékén feltűnnek a távolban Szarvas városának magasabb tornyai. Innen még újabb jópár km a szarvasi reptér és a Kákai főmajor nagy kiterjedésű telepe, melynek udvarán halad keresztül a kék. Nem messze a teleptől rátérünk a szentesi út forgalmas aszfaltjára, hogy végre, kb. 20 km-nyi nyílt terep után megérkezzünk a Holt-Körös és a Bikazug nagyon szép, erdős vidékére. Több helyen érdemes kiterőt tenni az útról a folyó vadregényes, romantikus hangulatú partjára, ahol számtalan, fák között megbúvó, hangulatos kis üdülőépületre, faházakra, horgászstégekere lehetünk figyelmesek ( a környék igazi horgászparadicsom!!). Végül 26,8 km megtétele után érkezünk meg a gyönyörű, erdei környezetben felépült (Annaliget) Körös-Maros Nemzeti Park bemutatóközpontjába, ahol a bejárat falára szerelt dobozkában találjuk a szakasz lezárásához szükséges kéktúrapecsétet. Az épületben érdemes megtekinteni a szépen, gazdagon berendezett, a nemzeti park területeit, elővilágát, történelmét bemutató múzeumot, valamint érdemes jegyet váltani az állatparkba, melynek területén fekszik a szépen helyreállított(ma a KMNP igazgatóságának helyet adó) Csáky kastély is. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megyében)"

Mezőtúr-Szandazug-Pásztózug-Balai-híd-Túrkeddi-híd(Túrkeve)-Farkaszug-Ecsegi puszta-Mirhó laposa-Ecsegfalva(AK181-182)		2017.10.12. 19:35
Szakasz hossza: 36,1 km Időjárás: 20 °C, változóan felhős-napos Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni tapasztalatok, benyomások: Mezőtúr belvárosából indul a szakasz. Elvileg a Túri Fazekas Múzeum őrzi a kéktúra bélyegzőjét, de annak igen rövidke nyitvatartása miatt(10-12h, 14-16h) nem sok esélyünk van a hivatalos pecsétet a füzetünkbe ütni, megtehetjük pl. abban a COOP üzletben is cégesbélyegzővel, melynek falán van elhelyezve a városon áthaladó 47 szélességi kör tiszteletére készített emlékmű. Innen a kék gyorsan kivezet minket a városból, ráterelve a Hortobágy-Berettyó gátjára, mely itt tószerűen kiszélesedik. Igazi csodavilág veszi itt kezdetét. A térkép alapján monoton, unalmasnak tűnő hosszú-hosszú gátmenet valójában egy rendkívül változatos, látnivalókban, elővilágban nagyon gazdag vidék. Szélesebb-keskenyebb kiterjedésű ártéri erdők, hatalmas famatuzsálemekkel, végeláthatatlan nádasok, zsombékosok, mocsarak, itt-ott felröppenő vízimadarakkal, őzekkel, túzokokkal, mindez az igazi puszta látványával háttérben. A túrkeddi-hídat követően a Körös-Maros Nemzeti Park területére érünk egy hatalmas kiterjedésű ártéri erdővel keződően. Többször érdemes letérni a mellettünk töretlenül kanyargó folyó partjára, mely fölé kupolaszerűen zárulnak az erdő sűrű lombjai, nehéz ennél idillibb környezetet találni a nyugalomra és pihenésre. Az erdő széléhez érve a folyó hatalmas omegákat írva le halad tovább útján. Innen nyílttá válik a terep, északon az Ecsegi pusztával határolva. Az egyik folyókanyarulatban Balogh János egykori akadémikus, világjáró síremléke bújik meg szerényen, aki e környék szülötteként végső akaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra. Innen már lassan feltűnnek Ecsegfalva távoli tornyai, több, mint 36 km-es utunk végét jelezve. A falu helységnévtábláját elhagyva, bal kéz felől, egy információs táblára szerelt dobozban találjuk a szakasz végét lezáró kéktúra pecsétet. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum (Békés megyében)"

Körösladány-Dondorog-Fok-köz(Vidratanya)-Mágor-Dió-ér-Mágori Emlékhely-Gábor-zug-Vésztő(AK201-202-203)		2017.09.29. 20:37
Szakasz hossza: 30,1 km Időjárás:18°C, változóan felhős-napos, száraz Szakasz jelzettsége: Változó, közepesen és gyengén jelzett szakaszok váltják egymást(Távcső, vagy túraGPS nagy segítség lehet) Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást Egyéni benyomások, tapasztalatok: A körösladányi vasútállomásról (pecsételőhely!!!) indul a szakasz. Inenn kis utcákon keresztül jutunk el Körösladány szép, rendezett központjába, ahol a parkot és a (ma iskolaként működő) Wenckheim kastélyt megtekintve rátérünk a Sebes-Körös vadregényes, festői környzetben haladó töltésére. Itt több alkalommal is érdemes kitérőt tenni a folyó itt-ott fölbukkanó holtágaihoz, páratlanul szép, lenyűgöző élményt adnak, igazi kis édenkert ez a környék. Érdemes itt még egy pár száz méteres kitérőt tenni a körösladányi duzzasztóhoz is. Kb. 10 km megtétele után jutunk el a Vidratanya szépen kialakított épületéhez, mely egy hangulatos étterem és panzió egyben, medencével, hangulatos faházakkal fölszerelve, mellesleg szakaszunk soron következő pecsételőhelye!!! Innen tovább haladva egy erdőn keresztül visz utunk, melyet újabb kb. 10 km-en keresztül pusztai táj követ, végig az erdő határán haladva. Az út végül ismét visszakanyarodik a fák közé eljuttatva minket a Mágori Emlékhely gyönyörűen kialakított parkjába. Érdemes rászánni egy-két órát a hely körbetekintésére, őskori és középkori leleteket bemutató múzeum, szoborpark, tanösvény és szabadidőpark található itt, ezenkívül akár éjszakai szállást is kaphatunk itt. A pásztorok szállásánál kaphatunk újabb pecsétet az igazolófüzetünkbe. Innen még bő 4 km szakaszunk végcélja, a vésztői vasútállomás, ahol váróterem falára szerelt pecséttel zárjuk 30,1 km hosszú szakaszunkat. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megye)"-ben.

Vésztő-Cigányfoki szivattyú-Szopor-Okány-Nyárfás-Zsadányi országút-Tölgyfás tanya-Zsadány(AK204-211-212)		2017.08.25. 21:22
Szakasz hossza: 22 km Időjárás: 33°C, napos, száraz idő Szakasz jelzettsége: Változó, közepesen és gyengén jelzett szakaszok váltják egymást(Távcső, vagy túraGPS nagy segítség lehet) Szakasz jellege: Jórészt nyílt terep, kevés árnyékkal, a szakasz egy része kiterjedt tölgyesen keresztül vezet. A szakasz végén több helyen rálátással az Erdélyi-szigethegység egyes vonulataira(Béli-hg.) Egyéni tapasztalatok, benyomások: A vésztői vasútállomásról indul a szakasz(pecsételőhely!!!), innen kis utcákon keresztül jutunk ki a Főútra, melyről hamarosan letérünk egy szépen kialakított horgásztó felé, innen ismét kis utcácskákon kanyarogva hagyjuk el a települést. Figyelős szakasz, nem mindig egyértelműek a jelzések, a főúton, pedig csak egy-kettő akad belőlük. A Holt-Sebes-Körösön átkelve vasút keresztezi az utunkat, melynek oszlopaira van felfestve végig a jelzés, de nekünk nem itt, hanem az őt kb. 20 méternyire követő földúton kell továbbhaladnunk. Egyhangú szakaszt követően(gabonatáblák, kukoricaföldek, napraforgómezők, stb.) érjük el Okány kicsiny települését, melynek pecsételőhelye a Holt-Sebes-Körös hídja előtti Soma Söröző. Innen egy félreeső kisutcán halad tovább a kék, de érdemes kerülőt tenni a település központja felé, mely tetszetősen rendezett, szép épületeivel, templomaival. A települést elhagyva ismét egyhangú szakasz következik, csak néha-néha adva árnyékos helyet a mezőgazdasági táblák, földek között. A szakasz egyhangúságát egy kiterjedt tölgyes töri meg, melynek hűvöse a nyári 30-35°C-ban igen jól tud esni. Az utunkba akadó számtalan vadles értékes, vadban gazdag területről árulkodik. Az erdőséget elhagyva, az utolsó 4-5 km ismét egyhangú szakasz, bár az itt-ott felbukkanó zsadányi templomtorony némi erőt adhat, célunk végét sejtetve. A szakasz ezen részén töbször rálátás nyílik a Béli-hegység messze kéklő vonulataira. A fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Békés megye)"-ben.

Dévaványa-Szeghalmi út-Simasziget-Folyás-ér-Körtvélyes-Karcagi út-Körösladány (AK193-194)		2017.07.30. 12:07
Szakasz hossza: 19,2 km Időjárás: 29°C, túlnyomóan napos, száraz idő Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, de a vonalvezetés együrtelműsége miatt szinte lehetetlen eltévedni Szakasz jellege: tipikusan délkelet-alföldi táj: puszta, legelők, ligetes erdők, napraforgó- és gabonatáblák, délibáb Egyéni tapasztalatok, benyomások: A dévaványai vasútállomásról indul az utunk(pecsételőhely!!). A kék itt egy északi kisutcán hagyja el a települést, semmit nem mutatva abból az itt áthaladónak, ezért én javasolnék egy kis kitérőt a városközpont felé. Egy kellemes, vidékiesen nyűzsgő szép, alföldi kisvárost ismerhetünk meg így, szép fekvésű templomaival, történelmi épületeivel, emlékművekkel. Érdemes megtekinteni a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát bemutató Berecki Imre Helytörténeti gyűjteményt. Ezek után visszatérünk a kék jelzésekkel festett Szeghalmi utcára, keleti irányban folytatva utunkat. Egyhangú kilométerek következnek, számtalan gazdaság, legelésző állatok, felröppenő sasok mellett elhaladva, mire megérkezünk a Folyás-ér nevezetű helyre, mely egy nagy kiterjedésű, sűrűn benőtt, hangulatos erdősáv, gazdag madár- és vadvilággal. Érdemes itt lepihenni egy órácskára az erdő hűvösében, erőt gyűjtve a hátralévő több, mint 10 kilométeres nyílt terepen haladó szakaszra, ahol nem sok árnyékra van lehetőség. Az erdősáv túlsó olalán déli irányban folytatódik tovább az út, ahol a sűrű erdő ligetes-fás társulásba vált át. Nagyon hangulatos, szép szakasza ez a távnak, színes virágtengerrel az erdő előtti réteken. Kelet felé pillantva Szeghalom tornyai tűnnek fel, számos kunhalommal az előtérben. Ezután hatalmas kiterjedésű napraforgómezők mellett elhaladva érjük el a karcagi út hangulatos, fákkal, bokrokkal szegélyezett, sétányszerű szakaszát, mely végül bevezet minket Körösladányba, a vasútállomáshoz, mely pecsételőhelyként, utunk végét jelenti. A készült fotók megtekinthetők a FÉNYKÉPALBUM(BÉKÉS MEGYE)-BEN.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk