Szakasz jelzettsége: helyenként nehezen követhető jelzések
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, lényegében végig ereszkedés, kevés látnivalóval
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Dobogókőről indul utunk(pecsét az étterem falán), előtte még érdemes az étterem mögötti Dobogókő Nagy-kilátóhóz felmenni, ahonnan szép panoráma nyílik a Dunakanyar egy részére. Déli irányban kezdjük meg az ereszkedést Pilisszentkereszt felé, ahol egy italbolt bejáratánál találjuk a kéktúrabélyegzőt. A falut déli irányban elhagyva egyre vadregényesebbé válik az erdő, nemsokára megérkezünk a Pilis egyik legszebb sziklaszorosába, a Dera-szurdokba, ahol a patakon többször is hidakon, sziklákon átkelve közlekedünk, kanyargunk a sziklaóriások között. A szorost elhagyva eseménytelen úton haladunk tovább hosszú km-eken keresztül, Csobánka települést is megkerülve. Innen meredek emelkedésbe kezdünk, felkapaszkodva a Kevély-nyeregbe, ahol egy fára rögzítve találjuk a kéktúrabélyegzőt. Innen meredeken ereszkedünk Pilisborosjenő irányába, mely egyben szakaszunk végét is jelenti. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Pest-megye)-ben.
Szakasz hossza: 32 km(kitérővel a Prédikálószék felé)
Időjárás: koraőszi, napos, meleg idő, 22°C-kal
Szakasz jelzettsége: kitűnően követhető jelzések
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, közepesen nehéz, helyenként meredekebb kapaszkodókkal, ereszkedőkkel
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Visegrád-Nagymaros révtől indul utunk, miután átkeltünk a komppal a Dunán Nagymarosról. A visegrádi oldalon pecsételni is tudunk a komp kasszájánál. Visegrád hangulatos kis utcáin visz tovább a kék minket, majd hirtelen keleti irányban meredek emelkedésbe kezdünk a várhegy irányában. Hamarosan meg is érkezünk a vár kapujához. A várban múzeum is van berendezve. Innen a Nagy-Villám felé vesszük az irányt, ahol az étterem bejárata előtt találjuk a kéktúrabélyegzőt. Déli irányban emelkedünk tovább néhány km után elérve a Borjúfő sziklás kilátópontját, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a Dunára és a tőle északi irányban húzódó hegyvonulatokra. Folytatva utunkat, viszonylag eseménytelenül haladunk át a Vízverés-nyergén, Pap-réten(pecsételőhely), Szarvas-szérűn, majd elérjük Pilisszentlászlót, ahol egy kis kocsmában találjuk a kéktúrabélyegzőt. Nyugati irányban haladunk tovább a Sikárosi erdészház(pecsételőhely) felé, ahonnan a kék kereszten, piros jelzésen, majd a piros háromszögön kitérőt tehetünk az ország egyik legszebb kilátópontja, a Prédikálószék csúcsa felé. Mintegy 8km-es kitérőt, és meredek emelkedést, ill. ereszkedést jelent, de ha van rá időnk, nem szabad kihagyni felejthetetlen élmény. Visszatérve a kékre meredeken emelkedni kezd az ösvény egészen a Pilis legmagasabb csúcsáig, Dobogókőig, ahol az étterem bejáratánál találjuk a szakaszunk lezárásához szükséges kéktúrabélyegzőt. A túrán készült fotók megtekinthetők a "fényképalbum(Pest-megye)"-ben.
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, meredek emelkedőkkel, ereszkedőkkel, extrém mértékű: 1640m összintemelkedéssel
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Nógrád vasútállomásáról indul utunk lágyan hullámzó legelők, kaszálók, szántóföldek között, majd néhány km megtétele után erdős szakaszon folytatjuk tovább utunk, enyhén emelkedve. A környék vadban rendkívűl gazdag, gyakran futhatunk bele vonuló vaddisznókondába, szarvascsapatokba, találkozhatunk borzzal is. A Saj-kút kiszáradt forrásától meredekebb kapaszkodásba kezdünk a Saj-kút-bérc oldalában, majd a Saj-kút-gerincen, egészen a Foltán-kereszt-nyereg gyönyörű tisztásáig, ahonnan nagyon szép, számtalan kilátóval tarkított gerincúton haladunk tovább a Csóványos impozáns kilátója felé. A 360° körpanoráma kárpótol minket minden fáradtságért, ahonnan tiszta időben akár a Magas-Tátra csipkés vonulatai is megtekinthetők. Nyugati irányban indulunk tovább, elhaladva a Korona-szikla és a Szabó-kövek mellett, mire meredek kaptatóval felérünk a Nagy-Hideg-hegy kopasz tetejére, ahonnan pazar kilátás nyílik a Duna széles folyamára, valamint a Visegrádi-hg.-re és a Pilisre. A turistaháznál az étkező teraszán találjuk a kéktúrabélyegzőt. Innen meredek ereszkedésbe kezdünk, nehéz, helyenként zúzott kővel borított terepen, lényegében teljesen eseménytelen úton, út közben pecsételve a Kisinóci-turistaház étterménél, áthaladva Kóspallagon, majd ismét pecselételve egyet füzetünkbe a Török-mezei turistaháznál, ahol kalandparkot, éttermet és szállást is találhatunk. Innen ismét emelkedésbe kezdünk. Kezdetben kényelmes szintemelkedéssel, majd a Hegyes-tető előtt néhány km-rel kimerítő kaptatásba kezdünk, meglehetősen nehéz terepen, mire megérkezünk a Julianus-barát-kilátó várszerű épületéhez, ahonann ismét 360°-os panorámában lehet részünk, gyönyörű rálátással a Dunára, Visegrádi vonulatokra, Pilisre és az északi irányban tornyosuló Börzsöny vonulataira. Meredek ereszkedővel érkezünk meg Nagymaros rendezett, szép, de forgalmas településére, ahol a vasútállomáson beüthetjük füzetünkbe a szakasz lezárására szolgáló kéktúrabélygzőt. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Pest-megye)"-ben.
Nógrádsipek - Nógrád
2020.05.19. 09:52
Szakasz hossza: 89,1km
Időjárás: napos, szeles, tavaszi idő, 14-19°C-kal
Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, GPS, távcső használata ajánlott.
Szakasz jellege: nagyon szép, dombos vidék, kaszálók, legelők, erdőfoltok váltják egymást, az erősen tagolt felszín miatt jelentős az összintemelkedés: 2952m, viszonylag nagy távokat kell megtegyünk egy-egy látványosságért.
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Nógrásipekből indul utunk, a Koronapresszó egyik bejárati oszlopára van szerelve a bélyegződobozka. A szépen felújított Balás-Kúria mellett is elhaladva hagyjuk el az aprócska települést. Innen viszonylag egyhangú úton haladunk hosszú km-eken keresztül, kaszálókon, legelőkön, vegyes-erdőfoltokon át, érintve Cserhátsurányt(pecsételőhely, Terényt(Hunnia Csipkemúzeum), Szandaváralját(pecsételőhely), majd erős emelkedésbe kezdve egy nagyobb kiterjedésű erdőségbe érünk, ahol egy forrás és patak partján megpillanthatjuk a nagyon hangulatos Mária-kegyhelyet, majd tovább kapaszkodva a sziklás terepen elérjük a szinte 360°-os körpanorámát nyújtó Szandavár sziklacsúcsát és a vár romjait. Nyugaton már feltűnik a Visegrádi-hg., a Börzsöny, északon a szlovákiai hegyvonulatok, keleten a Cserhát dombjai és a Mátra kéklő vonulatai, délen pedig a szélesen elterülő Alföld. Innen gyorsan leérünk Becske településére, ahol a fagyizó kerítésére szerelt dobozkában a pecsétet is megleljük. Ismét monoton erdei szakasz következik több, mint 10 km-en keresztül, mire elérünk Kétbodonyba(pecsételőhely a kocsma falán), majd a közeli Romhányba(étterem falára szerelve a pecsét). Innen erős kaptatóval, szép erdőben haladva érjük el a Kecske-kő csúcsát(421m), ahol a szépen kiépített Prónay-kilatóba is felkapaszkodhatunk, közel 360°-os, a Szandavárhoz hasonló panorámában gyönyörködve. Innen ereszkedünk le Alsópetényre(pecsetelőhely), ahol a szépen felújított Prónay-kastélyt is megtekinthetjük, valamint számtalan szépen felújított parasztházat, illetve térünk át Felsőpetényre(pecsételőhely), ahol a romos állapotban álló Almásy-kastélyt pillanthatjuk meg és pecsételhetünk a kastély kapujára szerelt bélyegzővel. Innen meredek dombokon, völgyeken keresztül jutunk el Ősagárdra(pecsételőhely az infóoszlop falán). Innen nagyon meredek emelkedőn kezdünk el kapaszkodni a Naszály-hg. oldalában, többször szép panorámákban gyönyörködve. A csúcs elérése előtt érdemes egy kitérőt tenni a Násznép-bg. megtekintéséhez, melyhez igen nyaktörő út vezet le, majd fel. A csúcson(652m) egy régi geodéziai mérőtornyot találunk, melynek tetejéről pazar panorámában lehet részünk a hatalmas Duna kanyarulataira, a Visegrádi-hg.re, Budapestre, Vácra, és a Börzsönyre. Meredek ereszkedőn, gyönyörű bükkösben haladva és egy függőhídon is átkelve érkezünk meg a Katalinpusztai pihenőhelyhez(pecsételőhely), majd Szendehelyen keresztülhaladva hosszú erdei úton érjük el a Magyarkút település szélén található Irma-kút impozáns forrásépületét(pecsételőhely). Innen hosszú, monoton erdei úton érkezünk meg a Lokó-pihenő(pecsételőhely) nevezetű kilátóponthoz, ahonnan már szinte a lábunk előtt magasodik a Börzsöny hatalmas tömbje. Néhány km ereszkedés után érjük el utunk végcélját: Nógrád település vasutállomása előtti infótáblára szerelt bélyegző aludobozkáját. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Nógrád-megye)"-ben.
Időjárás: borongós, párás novemberi idő, kisebb záporokkal, 16°C
Szakasz jelzettsége: többnyire jól követhető jelzések, a szakasz első fele elhanyagolt
Szakasz jellege: nagyon szép panoráma a környező hegyvonulatokra, több érdekes, szép látnivalóval, az Alföldi Kéktúra végpontja
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Cigándról indul utunk. Lényegében Pácinig egyhangú monoton szakasz, szántók, erdőfoltok mellett haladunk el, többször járhatatlan, gazos, elhanyagolt ösvényeken. Útközbe esik a Cigándi gátőrház, ahol egy villanyoszlopra szerelve találjuk a kéktúrabélyegző aludobozkáját. Igazi dzsungelharc árán jutunk el végre Pácinra, ahol rövidesen megérkezünk a vadregényes, gyönyörű kastélyparkba, melynek mélyén magát a páratlan szépségű pácini várkastélyt is megleljük. Napjainkban múzeum működik benne, melynek jegypénztárában őrzik a kéktúrabélyegzőt. A kastélyparkon keresztül folytatódik utunk, majd egy temetőkerten is átkelünk, ahonnan az országhatár mentén haladunk tovább, szép panoráma kíséretében a Szlovákia területén magasodó hegyvonulatokra, településekre. Néhány km megtétele után hirtelen délnek fordulunk, egyenesen Karcsa település irányába, ahova néhány km után meg is érkezünk. A falu közepén magasodik a nagyon szép állapotban megmaradt Árpádkori templom, melynek kertjében az információs oszlop falára szerelve találjuk a kéktúrabélyegző aludobozkáját. Déli irányban hagyjuk el a települést, kb. 4km-t haladunk ismét szántók, facsoportok mellett földúton, mire kiérünk a forgalmas, Sátoraljaújhely felé vezető aszfaltútra. Karos településen letérünk északi irányban a főútról, a falu központja felé, ahonnan kis kitérővel érkezünk meg egy honfoglaláskori leletanyagot bemutató látogatóközpontba(hétfő kivételével 10-18h-ig van csak nyitva). Északi irányban haladunk tovább, majd nem sokkal a faluhatár előtt, meglepő módon jobbra terelnek a jelzések, holott az igazolófüzet térképe, de még az MTSZ térképei szerint is vissza kellene térnünk a főútra. Ez a jövőbeni nyomvonal változásnak köszönhető, mely vélhetően keleti irányból(a főutat messze elkerülve) fogja megközelíteni az AK végpontját, Sátoraljaújhelyet, az eredeti, főúton haladó déli irány helyet. Miután a hivatalos térkép még csak 2020-ban lesz elérhető, érdemes az igazolófüzetünk térképe alapján az eredeti nyomvonal szerint haladnunk, elkerülve az esetleges eltévedés esélyét. Karost elhagyva nemsokára egy különleges helyszínre érünk, egy honfoglaláskori sírkertbe, ahol vélhetően egyik egykori vezérünk szálláshelyének temetkezési területe volt. Nagyon szépen kialakított parkot találunk itt napjainkban, bemutatótáblákkal, kopjafákkal, emlékművel, háttérben a Zemplén szépen kéklő vonulataival. Visszatérve a főútra tovább haladunk a forgalmas aszfalton Alsóberecki felé, ahol eddig az útmenti presszóban őrizték a bélyegzőt, de a fentebb említett(2020-as) változásoknak köszönhetően az MTSZ leszerelte azt(vélhetően Felsőbereckibe vitték át), így annak hiányában céges bélyegzővel tudjuk igazolni itt tartózkodásunkat. Innen már nem messze van a Bodrog hídja, melyen áthaladva már egyre közelebb kanyargunk a távolban feltűnő, Sátoros-hegyek tövében meghúzódó célpontunk, Sátoraljaújhely felé. Délről érjük el a várost, majd egy ipartelepen átkelve a városközpontban található Hősök-tere felé igyekszünk, ahonnan déli irányba kell fordulnunk, a vasutállomás felé, ahol a szakasz(és az Alföldi Kéktúra) lezárására szolgáló kéktúrabélyegző található. Annak, aki az Országos Kékkört is szeretné teljesíteni, le kell térnie a kék kereszt jelzésen, és azon haladni 3 km-t(gyönyörű hegyvidéki környezetben) a Nagy-nyugodó-nyereg felé, ahol ténylegesen össze is kapcsolódik az OKT és az AK nyomvonala. Itt található egy OKT-s bélyegző is, melyet igazolásképpen beüthetünk az AK-s igazolófüzetbe, majd ugyanazon az ösvényen vissza is térhetünk az alföldi kék nyomvonalára, amely a vasútállomás várójában a falra szerelt kéktúrabélyegző aludobozkájánál(kb. 850 km után) hivatalosan is véget ér. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(BAZ-megye)"-ben.
Alföldi Kéktúra: Szekszárdtól-Sátoraljaújhelyig képekben, ahogyan én láttam
2019.11.05. 10:56
Sirok-Hármashatár-Kékestető-Mátraháza
2019.10.30. 11:12
Szakasz hossza: 24,68km
Időjárás: száraz, napos őszi idő, 21°C
Szakasz jelzettsége: kitűnően követhető jelzések
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, sok szép kilátóponttal, extrém mértékű szintemelkedéssel(1707m)
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Sirokról indul utunk(pecsételődobozka a Hunor étterem teraszának oszlopfalán), ahonnan kb. 3 km-nyi aszfaltmenet vár ránk, míg végre letérünk a Keleti-Mátrabérc kezdőpontjánál az erdőbe. Viszonylag kellemes tempóban haladunk egyre feljebb a gerincen, csodaszép erdőben haladva egészen a Gazos-kőig, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Mátra északi lábánál fekvő völgyekre, településekre, valamint tiszta időben a Felvidék kéklő vonulataira. Innen erősen megváltozik a túra dinamikája, miután szinte végeérhetetlen hullámmenetbe kezdünk, egyszer meredek emelkedéssel, aztán gyors ereszkedéssel. Mind fizikálisan, mind pszichésen erősen megterhelő szakasz, hiszen hiába hódítunk meg egy-egy csúcsot, szinte azonnal elveszítjük ezt a munkát egy meredek ereszkedéssel. Keresztül haladunk a Szederjes-tető, Nagy Zúgó-hegy, Jagus, Oroszlánvár, Szár-hegy csúcsokon, majd végül leereszkedünk a Hármashatár pihenőhelyhez, ahol az esőbeálló falára rögzítve találjuk a kéktúrabélyegző fém dobozkáját. Erre a szakaszra fokozottabban jellemző a turista-vad találkozás, miután vadban igen gazdag vidéken kelünk át(muflon, gímszarvas, vaddisznó stb...). Túránk utolsó szakasza egy folyamatos, rendkívül megeröltető, meredek emelkedő. Elsőként a Disznó-kő kilátópontjához kaptatunk fel, majd egy még meredekebb, sziklás hegyoldalban a Sas-kő sziklapereméhez, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Mátra déli részére, a Markazi-tóra és az Alföld síkjára. Efölött található az Erszébet-szikla(kereszttel a tetején), majd egy végső sziklás kaptató a Magyarország tetejét jelentő Kékes-csúcsra(1014m) vezet. A Tető-Étterem falára szerelve találjuk a bélyegző fémdobozkáját. Szép panoráma nyílik innen a sípályák nyíladékain keresztül a Mátra nyugati és északi részeire, a toronyból pedig 360°-os körpanoráma vár ránk országunk minden szeglete felé.
A nyugati sípályán haladunk lefelé tovább nyílegyenesen Mátraházára, ahova kb. 20 perc kellemes séta után meg is érkezünk. A szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt a buszforduló várótermének falán találjuk. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Heves-megye)-ben.
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, sok látnivalóval, 1014m összintemelkedéssel
Egyéni benyomások, tapasztalatok: Bélapátfalváról indul utunk(pecsételődobozka a cementgyár előtti oszlopra szerelve), ahonnan a kék keleti irányban hagyja el a települést a messzeföldön híres ciszterci apátság irányában. Hamarosan meg is érkezünk a páratlan szépségű műemlék monumentális épületéhez, ahova 500.- ellenében be is juthatunk megcsodálni a nem hétköznapi korral és szépségekkel megáldott templomot. Innen kellemes erdei sétával érjük el a következő pecsételőpontot, a Telekessy vendégházat, melynek felvezető lépcsősora mellett helyezték el a bélyegzőt rejtő dobozkát. Enyhe emelkedésbe kezdünk több km-en át, hangulatos erdőn keresztül haladva, mire megérkezünk túránk első szép panorámáját elénk táró Akasztó-hegy sziklás kilátópontjára. Szép rálátás nyílik innen az alattunk kanyargó Eger-patak völgyére, és az ott megbúvó meseszép település, Szarvaskő utcácskáira, a környező szelíd magaslatokra és déli irányban a Nagy-Eged hatalmas tömbjére. Innen nem sokat kell ereszkednünk, hogy elérjük az ugyancsak egy sziklapárkányon található Szarvaskő várát(már az a kevés, ami megmaradt belőle), ahol ismét hasonlóan szép panorámában gyönyörködhetünk. Néhány perc ereszkedés után Szarvaskő település hangulatos, nyüzsgő utcácskáin találjuk magunkat, szép, rendezett házak mellett elhaladva. Egy igazi üdülőtelepülés hangulatát árasztja a hely. Hamar el is érjük a falu központjában található kiskocsmát, ahol a bélyegzőt is őrzik. Készleteinket érdemes feltölteni a közeli élelmiszerboltban, hiszen Sirokig erre már nem lesz lehetőségünk. Meredek kaptatóval érünk fel néhány km megtétele után a Hegyes-kő hosszan elnyúló csúcsára, ahonnan ismét szép panorámában lehet részünk. Keleti irányban feltűnnek a Bükk-hg. 900m körüli magaslatai is. Innen egy több, mint 10 km-es "hullámvasutazásba" kezdünk, viszonylag kellemes tempóban, gyönyörű erdőkön keresztül haladva, útba ejtve Rozsnakpuszta pecsételőhelyet is(egy magányos fa törzsére van szerelve a dobozka), mire megérkezünk a nem sokkal a Siroki várhegy előtt magasodó érdekes, sokszor bizarr formát öltő Apáca-sziklákhoz. A kilátópontról gyönyörű rálátás nyílik a várra, Sirok településre, és a messzeségben már feltűnik a Mátra teljes vonulata. Néhány perc ereszkedést követően meg is érkezünk az eszményi fekvésű vár kissé romos, lepusztult épületéhez, amit 1600.- ellenében belülről is megcsodálhatunk(hangulatos múzeum is van itt berendezve). Ismét néhány perces ereszkedés után meg is érkezünk túránk végpontját jelentő Sirok településre, ahol a Hunor étterem teraszának egyik oszlopára szerelt dobozkában találjuk a szakasz lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt. A túrán készült fotók megtekinthető a "Fényképalbum(Heves-megye)"-ben.
Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, extrém szintemelkedéssel(1554m)
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Dédestapolcsányból indul utunk, melynek déli határában pillanthatjuk meg a Serényi-kastély gyönyörű épületét és annak szép parkját, mely magánkézben van, sajnos nem látogatható. Aszfaltúton haladunk tovább az eszményi fekvésű Mályinka felé, mely már közvetlen a Bükk-hg. lábánál fekszik, annak elővonulataira is felkúszva. A Sanyi italboltban találjuk a bélyegzőt. Innen meg is kezdjük az emelkedést a tekintélyes magaságokkal rendelkező hegységbe. Hamar meg is érkezünk a festői szépségű Baróc-patak völgyébe. Egy hatalmas sziklakolosszus mellett haladunk el, mely nem más, mint a Pirító-kő impozáns tömege. Nemsokára elhagyjuk a patakpartot, meredeken kaptatva fel a Kisvár-oldalnak nevezett hegy oldalában, egy hatalamas sziklaképződmény, a Dédesi-Kisvár(594m) aljáig. Innen mindenképpen érdemes kitérőt tenni(oda-vissza kb. 3 km) a kék "L" jelzésen, mely a Dédesi-várhoz vezet. Kihagyhatatlan panorámában lehet itt részünk, habár a várból már nem sok maradt meg, miután egykori hős védőik, a török ostrom alatt magukra robbantották az erődítményt, sok ellenséget, de saját életüket is elpusztítva. Visszatérve a kékre egészen a Verebec-nyeregig viszonylag kényelmes tempóban haladunk, majd a nyeregtől extrém mértékű emelkedést kell legyőznünk az Ördögoldalnak nevezett meredek hegyoldalban míg kiérünk a Bánkút felé vezető aszfaltútra. Innen már néhány percnyi kényelmes sétával érjük el a Bánkúti sípályákat és a Síklubot, melynek étkezőjének falán találjuk a kéktúrabélyegzőt. Érdemes a környék büféiből, éttermeiből feltöltenünk a készleteinket, mert erre Bélapátfalváig már nem lesz lehetőségünk. Innen a Bükk-fennsík hullámzó ösvényein folytatjuk tovább utunkat, útba ejtve a Faktor-réti Madonna kegyhelyet, vagy a fokozottan védett, csodaszép karsztjelenségeiről és páratlan növény-és állatvilágáról nevezetes Zsidó-rétet(az ösvényről letérni TILOS!) is. A Keskeny-réttől kezdődően ismét erős emelkedésbe kezdünk, mely a Magyarországon páratlan szépségű panorámával rendelkező Tar-kőig(949m) kitart. Érdemes elidőzni a széles sziklapárkányon az alattunk elterülő hegyvidék látványában és a távoli alföldi sík tengerében gyönyörködve. Tiszta időben egészen a Tisza-tóig ellátni. Innen fizikálisan nagyon megeröltető " hullámvasutazásba" kezdünk tekintélyes szintkülönbséget leküzdve, szinte végeérhetetlen föl-le-föl-le menetben ingázva, elhaladva az "Őserdő", a Vöröskő-bérc kilátó, Cserepeskői-bg.(pecsételőhely!), Pes-kő kilátó, Őr-kő kilátó méltán nevezetes és látványos pontjain. Alaposan kimerülve, de élményekkel gazdagon töltekezve végre meredek ereszkedésbe kezdünk, mely kitart egészen Bélapátfalváig, ahol a Cementgyár előtt egy oszlopra szerelve találjuk a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt. A túrán készült fotók megtekinthetők a " Fényképalbum(Heves-megye)"-ben.
Szakasz jelzettsége: nagyon gyengén jelzett szakasz, táblák teljes hiánya, jelzések jóformán csak a településeken jellemzőek, könnyű eltévedni, GPS nélkül szinte lehetetlen teljesíteni
Szakasz jellege: monoton szakasz, kevés látnivalóval, homokos-akácos erdők, dombok, végén szép rálátással a zempléni- és az ukrán hegyekre
Egyéni tapasztalatok, benyomások: Vajáról indul utunk a Török Ignác utcán található kis élelmiszerbolttól, ahol a kéktúra bélyegző található. Elhagyva a települést nyugati irányban térünk rá a kék ösvényére. Rettentő monoton, ingerszegény szakasza következik most túránknak homokos-dombos-akácos vidékeken keresztül haladunk, érintve Rohod, Nyírkarász(kéktúrabélyegző a kocsma falán), Gyulaháza(itt áll az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülőháza, kéktúrabélyegző az egykori sörfőzde falán)és Anarcs(a Czóbel-kúria sajnos az azt körülvevő park életveszélyessége miatt nem látogatható)településeket. A mintegy 25 km-nyi monoton talpalás után kicsit fellélegezhetünk, mert Anarcs után kezdi kicsit megmutatni a környék a szépségét. Kisvárda felé haladva egyre gyakrabban pillanthatjuk meg a távolban a Kárpátaljai, a Zempléni és a Tokaj hegyeket. Kisvárdára érve nagyon kellemes meglepetésben van részünk, miután szépen rendezett utcák, parkok, épületek mellett haladunk el, a városközpont pedig gyönyörű látványt nyújt a sétálóutcájával, templomaival, könytárával, polgármesteri hivatalával. Innen északi irányban továbbhaladva érjük el Kisvárda gótikus várát, mely sajnos napjainkban igen romos állapotban van. Nyugatnak fordulunk és a kisvárdai strand portájának falára erősítve találjuk a kéktúrabélyegzőt. A Tesco mögött elhaladva érkezünk meg a Belfő-csatorna hangulatos partjára, melyet egészen Rétközberencs aprócska településéig követünk. Innen észak-nyugati irányba fordulunk, ismét homokos-dombos-akácos területen folytatva utunkat. A dombok tetejéről többször láhatunk szép panorámát a már korábban említett hegyvonulatokra. Tiszakanyárra érkezve az út melletti büfé falára erősítve találjuk a kéktúrabélyegző dobozkáját. Északi irányba hagyjuk el a falut, fölkapaszkodva a Tisza gátjára, nemsokára elérve a nagyon forgalmas közúti hidat, melyen nyugati irányban át is kelünk. Miután kellőképpen kigyönyörködtük magunkat a folyó tiszteletet parancsoló víztömegében és az azt határoló ártéri erdők szépségében, továbbhaladva a hídon nem várt, döbbenetes látványban van részünk. A hídon átkelve ugyanis egy csapásra előttünk teremnek, szinte karnyújtásnyi távolságra a Zemplén gyönyörű vonulatai. Szokatlan látvány ez ilyen közelségben az Alföldi kék ösvényén. Aki Szekszárd felől teljesíti a kéket, annak egy döbbenetes felismerést is nyújt a látványon túl, végcélja nagyon közeli már, hiszen az Alföldi kéktúra végpontja a hegyek lábánál elterülő Sátorlaljaújhely városközpontjában van. Innen délnek fordulunk és egy hosszabb gátmenet következik a Tisza hatalmas ártéri erdőkkel határolt partja mentén. Érdemes időnként kitérőt tenni a vízpartra, a széles folyó szépségeit megcsodálni. Kb. 5km után érkezünk meg a túránk végpontját jelentő Cigánd rendezett, szép településére, ahol mindenképp érdemes útba ejteni a református templomot, a "Bíró háza" tájházat és a falumúzeumot. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Szabolcs-Sz-B-megyé"-ben.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
