Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Ludas-csárda - Bánki-erdő - Vekeri-tavi kemping (Kati híd) - Mézes-hegyi-tó - Bánk - Fancsika - Bodzás-víztároló - Halápi csárda		2018.10.30. 20:05
Szakasz hossza:26,12 km Időjárás: túlnyomóan felhős, kisebb záporokkal, fülledt őszi idő, 20°C   Szakasz jelzettsége: általában jól követhető jelzések, több útkereszteződésben viszont elkelne a tábla, GPS ajánlott   Szakasz jellege: nagyon szép, szinte végig dombos-erdős szakasz, rengeteg homokkal, több madárparadicsommal   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Az egykori Ludas-csárda romjaitól indul utunk, ahonnan néhány száz métert a forgalmas aszfaltúton megtéve, déli irányban lépünk be a jellemzően homokos, dombos hajdúsági erdőbe. Azonnal emelkedéssel kezdjük meg az egész utunk alatt kitartó "hullámvasutazást". Vegyes erdőben haladunk, ahol két fő faj a vörösfenyő és az akác. A homokban felfedezhető nyomok alapján gazdag állatvilágra következtethetünk, bár az erdőség nagy kiterjedése miatt, csak ritkán van alkalmunk megpillantani őket. Kb. 6-7 km után erünk el a forgalmas, Debrecent Hosszúpályival összekötő aszfaltúthoz, ahonnan mintegy 4-500 métert kitérést kell tegyünk a Vekeri-tavi kemping kapun belüli portájának faláig, ahol a kéktúrabélyegző dobozkája rögzítve van. Szezonon kívül érkezve sajnos előfordulhat, hogy zárva találjuk azt. Visszatérve a kékre, továbbhaladunk a Mézes-hegyi-tó irányába, ahol nagyon szépen kiépített pihenőhelyeken csodálhatjuk meg az erősen elnádasodott állóvíz rendkívül gazdag madárvilágát. A horgásztó egyébként Debrecen egyik legkedveltebb pecás helye. Innen kb. 3 km-t megtéve érkezünk meg Bánkra, ahol először egy lovasiskolát pillantunk meg, majd keresztezzük a rendkívül forgalmas Debrecent Létavértessel összekötő műutat, ahonnan érdemes letérni a kékről nyugati irányban, hogy megtekinthessük az aprócska, de nagyon szépen, családbarát módon kiépített Arborétumot, illetve tájházat. Egyébként itt találjuk a két darab kéktúrabélyegző egyikét is. Innen vissza is tudunk térni, északi irányban a kékre, mely Fancsika felé vezet tovább minket. Több egykori víztározó is található itt, melyek már inkább a madarak paradicsoma, miután erősen elnádasodva, feltöltődve, vissza vette a természet magának azt, amit emberi kezek munkája próbált elhódítani tőle. Számtalan kócsagra, gémre, récére lehetünk figyelmesek, elüldögélve partjaikon. Az első víztározótól a másodikig közlekedve egy kereszteződésnél hirtelen eltűnik a kék ösvénye, csak erősen elvadult, embermagasságú növényzetet találunk a helyén. Érdemes innen balra kitérve, kb. 50 méter távolságban rátérni egy műútra, mely a kék nyomvonalával párhuzamosan halad. Pár száz méter után ismét visszatérhetünk a jelzett útra. Ismét dombok, erdők, feltöltődött víztározók sora mellett haladunk el, amikor arra leszünk figyelmesek, hogy egyre komolyabb szintkülönbséggel hullámvasutazunk, míg végre keresztezve egy vasútvonalat kiérünk a Debrecent Vámospérccsel összekötő aszfaltútra, ahonnan pár száz méter múlva megtaláljuk a Halápi-csárda romjait, illetve egy információs táblára szerelve a szakaszunk lezárására szolgáló bélyegző dobozkáját. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Hajdú-Bihar-megyében".

Szatymaz-5.sz főút-Sándorfalva-Vöröscsárdai erdő-Dóci elágazás-Hantházi erdő-Pusztaszeri erdő-Ópusztaszer-Mindszent		2018.10.19. 20:37
Szakasz hossza:35,36 km Időjárás: 21°C, napsütés, gomolyfelhő, futózápor   Szakasz jelzettsége: nagyon jól követhető jelzések   Szakasz jellege: nagyon szép, nyílt és erdős szakaszok váltják egymást, Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, Tisza-átkelés   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Szatymaz vasútállomásáról(pecsételőhely!!!) indul utunk, ahonnan keleti irányban hagyjuk el a települést egy nagyon forgalmas aszfaltúton, melyen egészen Sándorfalváig rajta is maradunk. Alkalmas időben érkezve(ősz, vagy koratavasz) érdemes tekintetünket a magasba szegezni, főleg a reggeli, illetve a koresti órákban, ugyanis a Szegedi Fehér-tó közelsége miatt látványos madárvonulásban is részünk lehet(darvak, vadludak, stb...) A monoton km-ek után érkezünk meg a hangulatos kis településre, mely ismét pecsételőhely. Sajnos szerencsétlen a helyszínválasztás a bélyegző elérhetőségét illetően, miután az 12:00-22:00-ig tart nyitva. Természetesen bárhol máshol is pecsételhetünk céges bélyegzővel, amin szerepel a település neve. Sándorfalván mindenképp érdemes megtekinteni a település központjában található parkot, közepén egy templommal, valamint nem messze innen a Palavicini-kastély szépen felújított épületét. Északi irányban hagyjuk el Sándorfalvát, miután egy nagyon hangulatos, dimbes-dombos erdőbe érünk. Túlsó végén található egy nagyon szépen kialakított, igényesen fölszerelt, zárt strand a Nádas-tó partján. Keleti irányban haladunk tovább, átkelve egy forgalmas főúton, ismét betérve egy nagyobb kiterjedésű erdőbe, ahol órákon keresztül vezet tovább utunk, időnként egy-egy őz neszezésére is felfigyelhetünk. Helyenként érdemes kitérőt tenni az erdő keleti széle felé, hiszen lenyűgöző panoráma nyílik hatalmas pusztaságok és a távolban feltűnő Tiszamenti ártéri erdők felé. Idilli itt a nyugalom. A Dóci elágazásnál kénytelenek vagyunk aszfaltúton folytatni utunkat, miközben gyakran autók, kamionok dübörögnek el mellettünk. Néhány km után aztán ismét betérünk az erdőbe, ahol turistaösvény helyett kezdetben inkább egy vadcsapáson halad tovább a kék, derékig érő aljnövényzetben. Egy aszfaltútra kiérve innen már nem messze találjuk az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparkot, mely kihagyhatatlan látványosság. Legalább egy napot érdemes rászánni. A hely egyben pecsételőpont is, bár a bélyegző helyét ezúttal elég szerencsétlen helyre szerelték. A park egyik hátsó személyzeti bejárója melletti porta fülkéjében található. Nem könnyű a hozzáférés. Innen már hosszú egyenes vezet minket, hangulatos fasorok, ártéri erdő részletek mellett a Tisza töltéséig, ahonnan nemsokára el is érjük a mindszenti révet a komppal, melynek segítségével át is kelünk a széles folyón. A komp ládájában található a kéktúrabélyegző. A partot elhagyva még bő 2 km-t kell megtegyünk a szakasz lezárására szolgáló pecsét dobozkájáig, mely a város vasútállomásának várótermében található. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Csongrád-megye)-ben".

Bódvaszilas - Szabó-pallag erdészház - Szádvár		2018.10.09. 10:34
Szakasz hossza: 12 km   Időjárás: ragyogó napsütés, 20°C, szép őszi idő   Szakasz jelzettsége: nagyon jól követhető jelzések   Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, sok látnivalóval, panorámákkal   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Bódvaszilasról indul utunk, a vasútállomáson találjuk a kéktúra pecsétet. Nem messze innen, egy kisutcán keresztül el is hagyjuk a kis Bódva menti települést ÉNy-i irányban. Innen egyből meredek kapaszkodóval térünk be a nagyon szép, karr-jelenséggel tarkított erdőbe. Nemsokára elérjük a Meteor-barlang hangulatos víznyelőjét és lezárt bejáratát, miután nem látogatható. Tovább kapaszkodva felfelé félúton egy nagyon szép nyíladékhoz érünk, ahonnan pazar panoráma nyílik a Bódva-völgyére, illetve a Szalonnai-hegység távoli vonulataira. Tovább kapaszkodva a hegyoldalban elérjük a Szabó-Pallag erdészház nagyon hangulatos kicsiny tisztását esőbeállóval, padokkal, asztalokkal. Maga az erdészház elég romos állapotban van, és sajnos kuka sincs a környéken. A kéktúrabélyegző az esőbeálló egyik gerendájára van szerelve. Innen gyakorlatilag a hegygerincen haladunk tovább hosszú, viszonylag eseménytelen km-eken keresztül, majd a Bába-völgytől egyre változatosabbá válik a környék. Egy víznyelő-barlang és a Borz-forrás mellett elhaladva érdemes letérni a kékről, amennyiben szándékunkban áll meglátogatni az egykor hatalmas Szádvár romjait és a csúcsáról megcsodálható panorámát, érdemes!! A piros L betűt követjük tovább meredek kaptatón emelkedve, míg egyszer csak szemünk elé tűnik az alsóvár hatalmas fala. Innen egy 45°-os szögben emelkedő kaptatón keresztül tudunk felmászni vár és a várhegy tetejére a legrövidebb úton. A piros L egyébként egy hosszabb úton, szerpentinen vezet fel ugyanoda. A hegytetőre felérve érdemes annak nyugati pereméhez kikapaszkodni, ahonnan a legátfogóbb, lélegzetelállító  panoráma nyílik a Bódva völgyére és a szemközti Szalonnai-hegységre. Tiszta időben még a Bükk-hegység vonulatai is látszódnak. A várhegy alatti Szalamandra ház és Szögliget település alkalmas kiszállási pont szakaszunk befejezéséhez. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum BAZ-megyében".

Rakacaszend-Tornabarakony-Bódvarákó-Bódvaszilas		2018.10.08. 20:29
Szakasz hossza: 22 km Időjárás: ragyogó napsütés, 20°C, szép őszi idő   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: nagyon szép, erdős-hegyes szakasz, több látnivalóval   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Rakacaszendről(pecsételőhely:vegyesbolt-kocsma kombó) indul utunk, a falu északi részén, szinte azonnal kaptatóval egy dombtető felé, melynek hangulata egy karsztfennsíkhoz hasonlatos. Lélegzetelállító panoráma nyílik innen a távoli Zemplén, a szlovákiai karszthegyek, a Szalonnai-hegység és a Cserehát dombjai felé. Hamarosan egy erdőbe érünk, melynek túlsó szélén megkezdjük az ereszkedést Tornabarakony festői szépségű, rendezett települése felé. Szinte kivétel nélkül többszáz éves, igényesen felújított házak sorakoznak utcáin, melyeknek java része vendégház. Az egyik ilyen ház kerítésére szerelve találjuk a pecsételő dobozkát. A falut északi irányban elhagyva megkezdjük a kapaszkodást a Szalonnai-hegység oldalában, mely kis  kiterjedése ellenére rengeteg csodát és szépséget rejt magában. A hegy legmagasabb pontjához közel található egy középkorban épített pálos kolostorrom, mely az előtte elterülő tisztással, erdőkkel idilli hangulatot áraszt. Pihenésre, sátorozásra kiváló hely. Innen rendkívül meredek ereszkedésbe kezdünk(kb. 300m), mely egész Bódvarákó határáig kitart. A faluban ismét egy ház kerítésére szerelve találjuk a kéktúra pecsételő dobozkát. Nehéz észrevenni, nincs előrejelezve! Innen kb. 1 km-re található az Esztramos-hegy(egykori kőfejtő) ékessége, a Rákóczi-barlang, mely Magyarország formakincsekben leggazdagabb barlangja. Sajnos 2018 július vége óta bezárták, bizonytalan ideig. Az egykori kisvasút nyomvonalát követi tovább a kék, de oly mértékben elgazosodott a vasúti töltés, hogy érdemesebb a vele párhuzamosan futó szekérutat használni, mely szinte egyenesen a Bódvaszilasi vasútállomáshoz vezet minket, ahol a kerítésre szerelve található a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúra bélyegzőt rejtő dobozka. A készült fotók megtalálható a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Baktakék-Abaújszolnok-Nyésta-Felsővadász-Irota-Rakacaszend		2018.10.08. 20:24
Szakasz hossza: 28 km Időjárás: ragyogó napsütés, 18°C   Szakasz jelzettsége: nagyon gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: kezdetben nyílt terep, másik felétől erdős-dombos szakaszok, kevés látnivalóval   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Baktakékről indul utunk(pecsételőhely!!!), ahonnan azonnal erős kaptatásba kezdünk, megmászva a Cserehát számtalan dombjai közűl egy újabbat. Időközben ráterel a kék minket egy aszfaltútra, de érdemes a régi nyomvonalat tartani, ami egy földúton halad, miután ez egyenesen elvezet minket a Katalin-kilátóhoz. A panorámában kigyönyőrködve magunkat, pár száz méterrel később visszatérünk kékre, egy erdőn átkelve, miután megkezdjük az ereszkedést Abaújszolnok völgyébe. Itt egy faluszéli ház kerítésén találjuk a pecsétet rejtő dobozkát. Gyorsan továbbhaladva, Nyéstán, valamint több domborulaton is keresztül haladunk, szép panorámákban gyönyörködve, mire elérjük Felsővadász egykoron szebb napokat is látott települését. Egy élelmiszerboltban találjuk a bélyegzőt. A falut elhagyva érünk ahhoz a kereszteződéshez, melyet GPS nélkül lehetetlenség megcsinálni, hiszen az addigi földútról balra letérést semmiféle jelzés, tábla nem mutatja számunkra. A legközelebbi felfestés pedig már csak a domb tetejét borító erdő mélyén álló fák törzsein található. Hosszabb erdős szakaszt követően ereszkedünk le Irota meseszép településére, mely egy rendezett üdülőtelepülés látványát kelti. Szépen felújított, sokszáz éves házak sorakoznak szűk utcáin. Innen ismét emelkedni kezdünk a következő magasabb domborulatra, ahonnan már a szakaszunk végéig, Rakacaszendig erdőben halad tovább utunk, ahol a kis település északi végében található vegyesbolt-kocsma kombó ajtaján találjuk a kéktúrabélyegzőt. A készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Boldogkőváralja-Alsócéce-Gibárt-Encs-Fancsal-Baktakék		2018.10.08. 20:17
Szakasz hossza: 23 km Időjárás: túlnyomóan napos, őszi idő. 15°C   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: végig nyílt terep, szelíd dombok, itt-ott sík vidék, nagyon kevés látnivalóval, monoton szakasz   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Boldogkőváralaja várától indul utunk, ahol a várkapu belsejére szerelt dobozkában találjuk a pecsétet. Innen hosszú, egyhangú aszfaltút vezet minket az erősen leromlott állapotú vasútállomásra, ahonnan csak GPS segítségével találunk rá a földeken keresztülvezető kékre. Innen visszatekintve nagyon szép látvány nyílik a Zempléni-hegységre és az egyre távolabb feltűnő várra. Hamarosan megérkezünk Gibártra, miután átkeltünk a Hernád hídján. A kéktúra bélyegző a vízerőmű kerítésén található. A továbbiakban rendkívül egyhangúvá válik utunk, végig aszfaltúton haladva érjük el Encs városát. Keresztülhaladva a településen, Abaújdevecsert is érintve hagyuk el a viszonylag sík vidéket. Innen kezdődik a Cserehát számtalan dombvonulata, melyből az első domb tetején pazar kilátás nyílik ismét a Zemplénre, illetve láthatóvá válnak már a regéci vár romjai is. A dombon átkelve ereszkedünk le Fancsal községbe, ahol egy a falu sörözője rejti a kék pecsétet. Itt ismét felkapaszkodunk egy dombra, miközben egy hangulatos pincesoron haladunk keresztül. A domb túlsó oldalán már megkezdjük az ereszkedést Baktakék felé, ahol ismét egy söröző őrzi a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt. A készült fotók megtekinthető a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Vágó - Csorva - Zákányszék - Aranka-hegy - Bordány - Zsombó - Bábadűlő - Szatymaz (AK134-135-136-137)		2018.09.26. 19:28
Szakasz hossza: 27,5 km   Időjárás: délelőtt borongós, esős, szeles, kb. 10°C-kal, délután ragyogó napsütés, erős széllel, 18°C-kal   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, ritkák a táblák, felfestések, túraGPS, távcső ajánlott   Szakasz jellege: végig nyílt terep, nagyrészt aszfaltúton haladunk, jellemzője a szinte mindenütt feltűnő őszibarackos földek, monoton szakasz, nagyon kevés látnivalóval Egyéni tapasztalatok, benyomások: Ruzsa-Vágóról indul utunk, ahol egy élelmiszerbolt-dohánybolt-kocsma kombináció is található, készleteink feltöltését szolgálva. Egy műúton vezet minket a kék. Nemsokára egy szépen felújított tanyasi iskola mellett haladunk el, majd ezt követően letérünk a műútról. A kiskunságra jellemző homokos talajon folytatjuk utunkat számtalan gyümölcsös, legfőképp barackos kertek, földek mellett, ami szinte egész szakaszunkon uralkodó növénykultúra, hirdetve a környék baracktermelő "nagyhatalmi" voltát. Bő két óra elteltével érkezünk meg Zákányszék takaros kis településére, ahol egyből szembetűnik a község tiszta, rendezett, szemnek nagyon kellemes látványa. Feltűnően sok újépítésű ház található itt, tanúskodva a falu biztos jövőképéről. A Texas Pizzériában pecsételünk igazolófüzetünkbe, mellyel szemben áll egy nagyon szép katolikus templom is. Innen már folyamatosan forgalmas aszfaltúton haladunk egészen Bordányig, ahol a Viking Sörözőben találjuk a kéktúra bélyegzőt. A településen nem sok látnivaló akad egy, a zákányszékihez hasonló szépségű templomon kívül. A falut elhagyva ismét rátérünk egy homokos dűlőútra, ismét gyümölcsösök mellett elhaladva. Kb. 1 órás menet után át is érünk következő érintési pontunkra, Zsombó takaros, tiszta, nyüzsgő kis településére, ahol a főutcán található Jóbarát Vendéglőben tudunk pecsételni. A község a környéket uraló zsombékos területekről kapta a nevét, melyeknek egyikén, a zsombói őszsombékoson keresztül is vezet a kéktúra, különleges növénytársulásait bemutatva az errejáróknak. Innen ismét aszfaltúton haladva, néhány kilométer után, egy felüljárón keresztezzük az M5-ös autópálya vonalát is. Kb. 15 perc után érkezünk Szatymaz hangulatos, tiszta, rendezett településére, ahol a vasútállomás várójába lépve beütjük igazolófüzetünkbe a szakasz lezárására szolgáló kéktúra pecsétet.

Szekszárd-Bárányfok-Keselyűs-Szomfova-Lankóci gátőrház-Pörböly-Dunafürdő-Baja szakasz (AK 1)		2018.06.25. 11:57
Szakasz hossza: 49 km   Időjárás: 28-30°C, változóan felhős-napos, kissebb záporokkal   Szakasz jelzettsége: jól jelzett szakasz   Szakasz jellege: Szekszárdtól Bárányfokig nyílt szakasz(szép rálátással a tolnai dombokra), onnan tovább erdei terep. A távhoz képest viszonylag kevés a látnivaló, ezért meglehetősen monoton ez a szakasz. Érdemes ezenkívül figyelembevenni, hogy összintemelkedésünk kb. 900 m!!!, ugyanannyi ereszkedéssel   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Szekszárd vasútállomásáról(pecsételőhely!!) indul 2 napos utunk. Az épület előtti kis parkban található a Rockenbauer Pál kopjafa, mely egyben a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontja és az Alföldi Kéktúra kezdőpontja is. A vasúti átjáron átkelve gyorsan magunk mögött hagyjuk a tolna-megyei székhelyt, majd pár km után megkerülve a Csörge-tavat(figyelős szakasz!!), gabonatáblák közt elhaladva felkapaszkodunk a Sió töltésére, melyen a Bárányfokig rajta is maradunk. Többször nagyon szép panorámát láthatunk a tolnai dombok, valamint a  nagyon szép fekvésű Szekszárd irányában. Bárányfokra megérkezve a Frigyes Főherceg Őfelsége Pavilonját keressük fel, melynek lenyűgöző stílusban készült épületének falára szerelve találjuk a kéktúrabélyegzőt. Ehhez egy tetszetős faházakból és ahhoz kapcsolódó étteremből álló épületegyüttest rejtő kis parkon kell átkeljünk. Sajnos az étterem csak az itt megszállók ellátását szolgálja, nem nyilvános. Itt található még egyébként a gemenci-erdei kisvasút egyik végállomása is. Innen továbbindulva lépünk be először a hatalmas kiterjedésű Gemenci-erdő sűrűjébe, ahol az elkövetkező 2 napban fogunk bolyongani. A sűrűben többször kerülnek szemünk elé hangulatos holtágak, tavak, kidőlt, vagy még lábon álló famatuzsálemek, szépen kiépített pihenők. Következő pecsételőhelyünk Keselyűs, ahol a csárdát sajnos már régóta bezárva találjuk. Épült helyette egy hangulatos vendégváró pont a kisvasút állomásánál, ahol a pecsételésen kívül inni-enni tudunk a büfében, valamint kultúrált mosdók, pihenőhelyek, sőt még egy játszótér is rendelkezésünkre állnak. A sínek túloldalán egy szélesebb holtág is található csónakkikötővel. Egyetlen hibája a helynek hogy üzemelése nem folyamatos, nyitvatartáshoz kötött. Hétfő kivételével naponta 10-17 óra között kereshetjük fel a helyet. Innen egy végtelen hosszúnak tűnő aszfaltozott töltésen folytatjuk tovább utunkat, melynek mentén gyakran lehetünk figyelmesek vaddisznófalkákra. Hosszú-hosszú kilométerek után érjük el a Szomfovai erdészházak tisztását, ahol egy szépen faragott emlékmű hívja fel figyelmünket az egykor itt megbúvó kis falura, mely akkoriban egy mocsárvilág kellős közepén feküdt, védelmet nyújtva nem egyszer az egykori tatár-, vagy törökdúlás elől idemenekülő embereknek. A kis település többszáz éve elpusztult már. A helyén maradt nagy kiterjedésű tisztás tökéletesen alkalmas éjszakai sátorozáshoz, az emlékmű mellett padokkal, asztalokkal kialakított pihenőhely végett. Másnap tovább indulva jónéhány kilométeren át kanyargunk az erdőkkel határolt gáton, többször szép kilátással a tolnai dombokra, illetve a Mecsek vonulataira. Egy-két helyen még a Zengő-csúcsot is megpillanthatjuk. Ezt követően érkezünk a Lankóci gátőrház épületegyütteséhez, ahol a kerítésre szerelt kéktúrabélyegzőn kívül egy kb. 100 éves szivattyúházat, valamint egy szépen berendezett, a korabeli vízügyi munkákat, eszközöket, fotókat bemutató múzeumot is találunk. Ezek megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges! Innen továbbhaladva megéri letérni a kékjelzésről a kék kereszt jelzésre, mely párhuzamosan halad a töltés vonalát továbbra is követő kékkel, csak épp bent a hűvös erdőben(nyáron ez nagy előny), útbaejtve egy kisvasút hangulatosan kialakított állomását pihenővel, valamint egy szép kilátóhelyet a Malomtelelő szép holtágára, mely egyben fokozottan védett hely is. A Lassi vasúti megállóhelynél csatlakozunk újra a kéktúra nyomvonalához, ahol egy halászati múzeumot, valamint egy szépen kialakított pihenőhelyet is találhatunk játszótérrel. Innen hosszasan követjük a kisvasút nyomvonalát, egészen a Nyárilegelő megállóhelyig(ismét szép rálátás egy szélesebb holtágra, pihenőhely), ahol elhagyjuk a vasúti nyomvonalat és déli irányban haladunk tovább Pörböly felé, amit innen kb. 1 óra alatt érünk el. A Gemenci-erdei kisvasút végállomásán büfé, pihenők és mosdó áll rendelkezésünkre, frissülésünket szolgálva. Pihenő után folytatva utunkat az erdőben mind szélesebb dunaholtágak mellett haladunk(Cserta-Duna, Vén-Duna), több szépen kialakított pihenőhely esik utunkba, miután elérjük a Dunafürdő nevezetű szép fekvésű üdülőtelepülést. A kanyargós kisutcákon érjük el a Türr István dunahidat, melyre felkapaszkodva a széles Duna, valamint túlpartján Baja város monumentális látványa tárul szemünk elé. A túlsó oldalon egy kerékpárúton leereszkedve érkezünk a Gemenci Vándorpontnak nevezett épülethez(az épületben Büfé is működik, de akár egy frissítő zuhanyzásra is van lehetőség), ahol a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegző is található. A készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum (Tolna-megye)"-ben.

Álmosd-Konyári Kálló-Pungurhegyi iskola-Kepecstag-Vértesi út-Létai út-Ludas csárda(AK 242-243)		2018.06.06. 13:01
Szakasz hossza: 30,65 km   Időjárás: 32°C, fülledt nyári idő, szikrázó napsütés   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, sok helyen könnyű elkavarodni, egy jó távcső, de inkább egy túra GPS ERŐSEN!! ajánlott   Szakasz jellege: nagyon szép, homokos-buckás-dombos erdők, rétek váltják egymást, kissé monoton, kevés látnivalóval   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Az álmosdi pecsételőpontról indul utunk, mely az erdőben, a kék és zöld jelzések kereszteződésében található(egy akácfa törzsére szerelve a pecsételődoboz, még pecsételőpárna is található volt benne ottjártamkor!!). Ide legrövidebb úton Álmosdról jutunk el a kék négyzet jelzésen, mintegy 4 km távolságot leküzdve máris a távból. Elsőként az Alföldre egyáltalán nem jellemző változatos felszíni formákon akad meg tekintetünk, melynek köszönhetően jelentős szintkülönbséget is le kell küzdjünk ezen a szakaszon: 588 méter szintemelkedéssel, valamint 604 méter süllyedéssel. A másik szembetűnő változás a korábbi szakaszokhoz képest a homokos talaj, melybe helyenként bokáig süppedünk, jelentősen vesztve így tempónkból(érdemes ezt is belekalkulálni a teljesítéshez szükséges idő számításánál, kb. 1-1,5 km/h-s sebeségcsökkenés tapasztalható!). Emellett nem elhanyagolható körülmény, hogy nyári időszakban rendkívül, szinte már elviselhetetlenül sok errefelé a szúnyog. Megállni lehetetlen az erdőben, egyből meglepnek minket, pihenésre inkább a nyílt szakaszok, rétek, legelők alkalmasak, ahová már nem jönnek utánunk a kellemetlen vérszívók. Különleges hangulatot kölcsönöz a helynek a viszonylag nagy területen előforduló fenyves(elsősorban vörösfenyő), mindenfelé érezni az édeskés, gyantás illatát. A homokos talajjal kombinálva meg aztán egészen olyan érzés kerít hatalmába, mintha mediterrán tengerparton mászkálnánk és a következő kanyarban elénk tárul a kéklő tenger fenséges látványa. Persze ez csak illúzió marad... A szakaszon előrehaladva szinte már monotonnak tűnik, ahogyan egymást váltják az akácerdős, fenyves szakaszok, dombos rétek, legelők, elhagyott, vagy éppen szépen karbantartott tanyák, kisebb mezőgazdasági területek. Egyedüliként a Kepecs-tag töri meg a rendet, mely egyébként pecsételő pont is egyben, egy nagy területen elterülő gazdaság, istállókkal, lakóépületekkel, karámokkal, jószággal. A szakasz végpontjához közeledve a korábban oly sűrűn hullámzó dombok kezdenek ellaposodni, meggyérülni, mind jobban kisímul a táj, mire kiérünk a Debrecent Létavértessel összekötő műúthoz, ahol az egykori Ludas csárda romjai is éktelenkednek. A készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Hajdú-Bihar megye)"-ben.

Regéc - Boldogkőváralja		2018.05.04. 12:27
Szakasz hossza: 17 km   Időjárás: 26°C, szikrázó napsütés, kellemes szél, koranyári meleg   Szakasz jelzettsége: végig jól követhető jelzések   Szakasz jellege: nagyon szép, szinte végig hegyi, erdei szakasz, Arkától kezdve aszfaltúton haladva Egyéni benyomások, tapasztalatok: Regécről, a Veronika Panzió kapujától indul utunk, amelyre egy csinos kis faládikó van rögzítve, a kéktúrapecsét lelőhelye. Gyorsan átszeljük a hangulatos, csendes kis hegyi falvacskát, amikor is meredeken kaptatni kezd az ösvény erdőkön, mezőkön keresztül. Innen már többször is rálátunk a várra, magasan a várhegy tetején. A várhegy lábáig felkapaszkodva aztán választhatunk egy jelöletlen, hosszabb, de kevésbé meredek szerpentinút, és egy közvetlen, meredek, de rövidebb szűk ösvény közül, mely kék "L" betűvel van jelezve. Felkapaszkodva a várhoz belépődíj ellenében körül is nézhetünk az épületen belül szépen berendezett múzeumban, valamint körbejárhatjuk a romos falakat és gyönyörködhetünk az onnan nyíló körpanorámában. Nyugati irányban szépen belátható már a Cserehát, észak-kelet-déli irányban pedig a Zemplén erdős rengetei. A várban még egy szépen berendezett, panorámás terasszal bővített büfében/étteremben is elidőzhetünk kedvünk szerint. Innen rövid idő alatt leereszkedhetünk a kék folytatásával Mogyoróska csendes, nyugodt utcácskáira, ahol akkora a csend, mintha az idő is megállt volna. Pihenésre, város zajától való elvonulásra a legtökéletesebb hely. Gyorsan el is hagyjuk az aprócska települést, hogy tovább ereszkedjünk az Arka-patak páratlanul szép, zúgókkal, sziklákkal, aprócska vízesésekkel tarkított mesés völgyébe. Útközben még a Hármashegyi-legelőt is útbaejtjük, ahonnan lélegzetelállítóan szép panoráma nyílik a Regéci várra és a környező vonulatokra. Tovább folytatódik az ereszkedés a patakvölgyben, mígnem elérjük Arka település takaros utcácskáit, házait. Szinte már valószerűtlenül nagy itt a csend, a nyugalom, a béke, a szépség. És mégis, létezik még ilyen... A települést elhagyva már végig aszfalton ereszkedünk Boldogkőváralja településig, ahonnan egy komoly kaptatóval érjük el az eszményi fekvésű vár kapuját a kék "L" jelzésű ösvényen. A kéktúrapecsét a várkapu vasrácsának belső oldalán található. Füzetünkbe való beütésével zárjuk rövid, de gyönyörű látnivalókban gazdag szakaszunkat. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(B-A-Z-megye)"-ben.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk